Szeretettel köszöntjük a Nagyteveli Óvoda honlapján!
|
DOKUMENTUMOK Napirend 7:00- 8:30 Érkezés, játéktevékenység 8:30-9:00 Játékba integrált tanulási tevékenységek ( Morgenkreis) Mindennapos testnevelés,mosdóhasználat 9:00-9:30 Tízórai, testápolás 9:30- 10:30 Játékba integrált tanulási tevékenységek - Mesehallgatás 10:30-11:30 Játék az udvaron, vagy séta,rossz idő esetén játék a csoportszobában 11:30-11:45 Mosdóhasználat,készülődés az ebédhez 11:45- 12:10 Ebéd 12:10-12:30 Mosdóhasználat, készülődés a délutáni pihenéshez 12:30- 14:30 Mesehallgatás, pihenés 14:30-16:30 Teremrendezés,mosdóhasználat, uzsonna Játék a szabadban vagy a csoportszobában Hazamnenetel
2022/ 2023. tanév névsora:
KÖZÖS FENNTARTÁSÚ UGODI ÓVODA ÉS MINI BÖLCSŐDE
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Tartalomjegyzék
1.8.3. A nevelőtestület és működésének rendje 1.8.4. Egyéb szakterületek dolgozói, más közalkalmazottak 1.8.5. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje
1.1.A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok Alaptörvény
Törvények
Kormányrendeletek
Miniszteri rendeletek
A Szervezeti és Működési Szabályzat speciálisan a bölcsődére vonatkozó jogszabályi alapja:
1.2.A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
1.3.A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) feladata, hogy meghatározza a Közös Fenntartású Ugodi Óvoda és Mini Bölcsőde székhely és tagintézménye működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Az intézmény működésének rendjét az SzMSz és mellékletei szabályozzák. 1.4.A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi hatálya Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása, feladata és kötelessége az intézmény valamennyi dolgozójának. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szabályzat érvényes:* az óvoda és bölcsőde minden közalkalmazottjára
Betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása minden érintettnek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető - a munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedéseket. 1.5.A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására a következő esetekben kerül sor:
Az Óvoda, mint köznevelési intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta. Az érvényben lévő SZMSZ módosítását szükségessé tette a mini bölcsőde alapítása. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a fenntartó: Ugod – Bakonyszücs – Bakonykoppány -Nagytevel Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsa. Elfogadásakor, egyetértési jogot gyakorol a Szülők Szervezetének képviseletében a Szülők Szervezete. Ez az SZMSZ új, egységes szerkezetbe foglalva kerül kiadásra. 1.6.Az intézmény szerkezeti felépítése, intézményi egységei Székhely intézmény: Név: Közös Fenntartású Ugodi Óvoda és Mini Bölcsőde Rövidített neve: Ugodi Óvoda és Bölcsőde Cím: 8564 Ugod, Klapka György u. 2. Típusa: Óvoda, Mini Bölcsőde Tagintézmény: Név: Közös Fenntartású Ugodi Óvoda és Mini Bölcsőde Nagyteveli Tagóvodája Cím: 8562 Nagytevel, Kossuth Lajos u. 56. Típusa: Óvoda 1.7.Az intézmény általános jellemzői az Alapítói Okirat alapján 1.7.1.Az intézmény neve, címe, típusa, adatai Az intézmény neve: Közös Fenntartású Ugodi Óvoda és Mini Bölcsőde Az intézmény címe (székhelye): 8564 Ugod, Klapka Gy. u. 2. Az intézmény telefonszáma: 06 89/353-305 Az intézmény típusa: többcélú óvoda – bölcsőde Óvoda: 3-7 éves gyermekek nevelését ellátó nevelési-oktatási intézmény Bölcsőde: 3 éven aluli gyermekek gondozása, nevelése gyermekjóléti alapellátás-gyermekek napközbeni ellátása Az óvoda férőhelyeinek száma: Óvoda: 75 fő Mini Bölcsőde: 7 fő Tagintézmény (óvoda): 25 fő A gyermekcsoportok száma: Óvoda: 3 Bölcsőde: 1 Bölcsőde nyitása: 2019. január 01. 1.7.2.Az intézmény fenntartója Az intézmény fenntartója: Ugod – Bakonyszücs – Bakonykoppány -Nagytevel Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsa Az intézmény felügyeleti szerve: Társulási Tanács Az alapító határozat száma: U/569-13/2022. OM azonosítója: 036 904 Törzskönyvi azon. szám (PIR): 665120 1.7.3.Az intézmény adatainak nyilvántartása, kezelése Az intézmény adatait az óvodavezető és a tagintézmény vezető tartják nyilván. A gyermekekről és az alkalmazottakról a Köznevelési Törvényben meghatározott adatokat köteles nyilvántartani. Adatszolgáltatásra az intézmény vezetője, valamint az Adatkezelési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően más közalkalmazott is jogosult, a mindenkori adatvédelmi jogszabályok betartása mellett. A KIR rendszerben való adatszolgáltatásért az intézményvezető a felelős. Az elektronikus úton kezelt iratok iktatása az óvodavezető feladata. 1.7.4.Az intézmény jogállása, gazdálkodási helyzete Intézményünk jogállása: Önálló jogi személy, tevékenységének jellege alapján közszolgáltató, a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint önállóan működő, az előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság tekintetében részjogkörű, önálló bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező helyi önkormányzati költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdálkodási feladatait Ugod Körjegyzőség hivatala látja el. Éves költségvetése,és beszámolója az Óvodafenntartó Társuláson keresztül az Ugodi Önkormányzat költségvetésébe épül be. A bérgazdálkodási jogkör gyakorlója az óvodavezető. Az intézmény költségvetésének tervezésével, könyvvezetésével és beszámolási kötelezettségével, valamint a pénzkezeléssel és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatait Ugod Körjegyzőség hivatala látja el. Az intézmény működési és fenntartási költségeit a költségvetés irányozza elő. 1.7.5.Az intézmény képviselete, bélyegzői Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője jogosult. Az intézmény vezetője az óvodavezető, akit nyilvános pályázat alapján meghatár meghatározott időtartamra Az Óvodafenntartó Társulási Tanács bíz meg, és a Tanács Vezetője gyakorolja tekintetében a munkáltatói jogokat. Az intézmény bélyegzőinek feliratai: Körbélyegző: Közös Fenntartású Ugodi Óvoda és Mini Bölcsőde 8564 Ugod, Klapka u.2. Hosszú bélyegző: Közös Fenntartású Ugodi Óvoda és Mini Bölcsőde 8564 Ugod, Klapka u.2. Tel.: 89 353-305 Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:
A bélyegző az intézményvezető aláírásával hiteles.
Az óvoda alapvető célja: a gyermekek sokoldalú, kiegyensúlyozott fejlődésének, a gyermeki személyiségének kibontakoztatásának elősegítése, az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Alapfeladatunk: az intézménybe járó gyermekek testi, szociális és értelmi szükségleteinek kielégítése, egyéni és életkor-specifikus alakítása, tudatos fejlesztése. Ennek érdekében a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, a szülők közösségével. Intézményi szinten felelős a szülővel való együttműködésért, a gyermekközösség kialakításáért és fejlesztéséért, a szülők közösségével való együttműködéséért, a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozás keretében folyik. 1.7.1.Az intézmény állami feladatként ellátandó alapfeladata Az intézmény az óvodás és bölcsődés korú gyermekek nevelését, és a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat látja el. Kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek speciális igényének figyelembevétele, egyéni képességeihez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi. beilleszkedés lehetőségének megteremtése. Az óvoda feladata a gyermekek lelki, testi, és értelmi fejlődésének, készségeinek és képességeinek, ismereteinek, jártasságainak, érzelmi és akarati tulajdonságainak megfelelő tudatos fejlesztése. Ennek érdekében a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, a szülők közösségével. Intézményi szinten felelős a szülővel való együttműködésért, a gyermekközösség kialakításáért és fejlesztéséért, a szülők közösségével való együttműködéséért, a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozás keretében folyik. Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korától a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig tart. Az óvoda a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességével, illetve a viselkedés fejlődése súlyos rendellenességével küzdő, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését látja el. Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:
1.8.Az intézményi közösségek – jogok, kapcsolatrendszerek 1.8.1.Az intézmény vezetői szerkezete – szervezeti rendje A köznevelési intézmény belső szervezeti egységének, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul, zökkenőmentesen a követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. Az intézmény szervezeti felépítését az 1. sz. ábra tartalmazza Az intézmény három szervezeti egységből áll. Az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat az óvodavezető látja el. A mini Bölcsődei és óvodai feladatokat ellátó szervezeti egységek szakmai szempontból önállóak, tevékenységüket a rájuk vonatkozó jogszabályok, szakmai előírások alapján látják el. Az intézmény szervezeti egységeinek élén az alábbi vezetők állnak:
Az intézmény vezetője, és közvetlen munkatársai: Óvodavezető (magasabb vezető): az intézmény élén az Óvodafenntartó Társulás által kinevezett óvodavezető áll. Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat, nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A nevelési intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és feladatainak működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka biztonságos és egészséges feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az intézmény élén az intézményvezető áll. A nevelési – oktatási intézmény vezetőjének feladata:
A munkáltatói jogkör gyakorlására az óvodavezető jogosult. Az óvodavezető felelőssége, jogköre a Köznevelési Törvényben meghatározott területekre terjed ki. Az óvodavezető feladatait a munkaköri leírása határozza meg. Az óvoda vezetője egyszemélyi felelőssége megtartása mellett bizonyos feladatokat átruházhat más hatáskörébe. Általános helyettes: Feladata a vezető távollétében annak helyettesítése, illetve az átruházott vezetői hatáskörben az intézmény képviselete. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket munkaköri leírása tartalmaz. Tagóvoda-vezető: A tagintézmény vezetőjének kinevezése az óvodavezető feladata. Felette a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. A bölcsőde működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a munkarendet, szabadságolási ütemtervet össze kell hangolni. Az óvoda vezetője egyszemélyi felelőssége megtartása mellett az alábbi feladatok ruházza át a tagintézmény-vezető hatáskörébe:
1.8.2.A vezetőség Az intézmény vezetősége: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, döntéshozó szervezet. Az intézményvezetőség tagjai:
A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát, írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Döntenek az intézmény egészét érintő dokumentumokról, az intézményegységek feladatainak. összehangolásáról.
A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület feladatai és jogai: A nevelőtestület legfontosabb feladata a Pedagógiai Program létrehozása és egységes megvalósítása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre:
A nevelőtestület véleményezési jogköre:
A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület kötelező értekezletek rendjét az intézmény éves Munkaterve rögzíti, (nevelési évenként legalább 2 intézményi szintű). Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak 1/3-a, valamint az intézmény vezetője szükségesnek látja. Ha ezt a Szülői Szervezet kezdeményezi, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntései és határozatai: A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározott kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület közül. A szavazók egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető és az jegyzőkönyvvezető írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.
Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelezettségüket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett a Közalkalmazotti Törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó a nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazott. Részvételi jogukat az évente kétszer, intézményi szinten összehívott közalkalmazotti értekezleten gyakorolják. Ezek az alkalmak keretet adnak a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás kiszélesítésére is. Dolgozók kisebb csoportjával a vezetők szükség szerint tartanak munkamegbeszéléseket. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelni kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésekben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértési jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak.. Dajkák, bölcsődei dajka és technikai dolgozók közössége: A nevelési évenként megtartandó alkalmazotti értekezleteken és az intézmény működésével, munkaszervezéssel kapcsolatos megbeszéléseken részt vesznek. Az intézmény működésével, tevékenységükhöz kapcsolódóan véleményezési joggal bírnak. Feladatellátásukkal kapcsolatos jogkörüket, feladatukat a munkaköri leírások tartalmazzák. Elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Dajka helyettesítése:
Kisgyermeknevelő: A kisgyermeknevelő munkarendjét és munkaköri leírását az intézményvezető készíti el. A munkarend a biztonságos és szakszerű működés érdekében év közben aktuálisan változtatható. Feladatukat a mini bölcsődei szervezeti egységhez tartozó alapdokumentumok alapján végzik. Szabályzatban meghatározott, a szakmai területet érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkeznek. Az óvoda és mini bölcsőde szakmai tevékenységében, értekezleteken, továbbképzéseken és rendezvényeken részt vesznek. A teljes alkalmazotti körre vonatkozó szabály: betegség vagy egyéb akadályozó tényező miatt a dolgozó nem tudja felvenni a munkát, akkor köteles az intézmény vezetőjét, értesíteni a munkába állás várható időpontjáról. A munkavállaló köteles egy nappal (24 órával) a munka felvétele előtt jelezni. A mini bölcsődében a kisgyermeknevelő és bölcsődei dajka munkarendje igazodik a gyermek napirendjéhez. A mini bölcsőde fenntartója úgy szervezi a napi munkát az intézményben, hogy a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka a gyermek ellátásáról megfelelően gondoskodni tudjon. A fenntartó biztosítja, hogy a kisgyermeknevelő, bölcsődei dajka betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a helyettesítés megoldott legyen az adott munkakörhöz meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személlyel, akinek rendelkezni kell érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal.
A Szülői Közösség: A köznevelési törvény rendelkezik a szülői szervezetekről. Ennek alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget hoznak létre. A csoportok, szülői képviselőket választanak, akiket az óvodavezető, tájékoztat az intézmény működéséről, munkáját érintő kérdésekről, valamint évi egy alkalommal kapcsolatot tart. A bölcsődében érdekképviseleti fórum (szülői közösség) képviselői segítik munkánkat, közvetítik a szülők jelzéseit, részt vesznek a bölcsőde programjainak szervezésében. A Szülői Közösséggel való kapcsolattartás: Az adott csoport szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető óvónő közvetlen kapcsolatot tart. A szülői közösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői közösség vezetője juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői közösség véleményezési, egyetértési jogait gyakorolhatja minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján erre lehetősége van. A szülői közösség a következő esetekben véleményezési és egyetértési jogot gyakorol:
A szülők tájékoztatási rendje: Az intézmény a Köznevelési Törvénynek megfelelően a gyermekekről a tanév során rendszeres tájékoztatást ad. A tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja: a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás: a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: A csoportok szülői közössége számára az intézmény – nevelési évenként legalább kétszer – a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az óvodavezető, illetve a tagóvoda-vezető közreműködésével. Szülői értekezlet hívható össze szükség szerint, valamint rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, és a szülői közösség képviselője a gyermekközösségben felmerülő probléma megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. Az óvodapedagógusok a szülőkkel előre egyeztetett időpontban fogadóórát tartanak. Ezt bármelyik fél kezdeményezheti. A szülők írásbeli tájékoztatása hirdetőtáblákon történik.
Az intézmény belső szervezeti egységeihez kapcsolódóan azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és tartalmi követelményeknek megfelelően, zavartalanul, zökkenőmentesen, magas színvonalon lássa el. A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével történjék.
A nevelési év szeptember 1-től következő év augusztus 31.-ig. Június 15.-től, augusztus 31.g nyári életrend szerint működik az óvoda. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervében az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. Az intézmény nyitvatartási idejét a fenntartó határozza meg. Az intézmény éves és napi nyitva tartását úgy kell meghatározni, hogy az óvodai neveléssel, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak eleget tudjon tenni. Intézményünk hétfőtől péntekig tartó 5 napos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. Eltérő a munkarend, a gyermekek fogadásának rendje, ha az általános munkarend változik. A tagintézmény nyitva tartása, munkarendje eltérő, a helyi igényeknek, szokásoknak megfelelő. Tagintézményünk nyitvatartási ideje a 2018-19-es nevelési évtől, fél órával bővül, szülői igénynek megfelelően. Közös Fenntartású Ugodi Óvoda és Mini Bölcsőde 6.30 – 16.30 Közös Fenntartású Ugodi Óvoda és Mini Bölcsőde Nagyteveli Tagóvodája 6.30 - 16.00 Az intézmény üzemeltetése a nyári zárva tartás alatt szünetel. A nyári zárva tartás alatt történik a karbantartás, felújítás, nagytakarítás, szabadságolás. A nyári zárva tartás tényleges időpontjáról a szülőket február 15-ig tájékoztatni kell. A zárás idején a szülő kérésére a két óvoda kölcsönösen biztosítja az elhelyezést. Az intézmény összevont csoportokkal, esetleg ügyeleti renddel üzemel:
Rendkívüli szünetről a Köznevelési Törvény rendelkezik: Az intézmény, nevelési évenként 5 nevelés nélküli munkanapot fordíthat szakmai továbbképzésre, nevelési értekezletek megtartására, esetleg tanulmányi utak szervezésére A mini bölcsődében az április 21.-én vagy ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő legközelebbi munkanapokon tartott Bölcsődék Napja minden évben nevelés, gondozás nélküli munkanap. Erről a szülők legalább 7 nappal előbb hirdetés útján értesítést kapnak. Az intézményben rendkívüli szünetet rendelhet el: a miniszter, a jegyző, az óvodavezető. Az óvodavezető rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok esetén intézkedhet. A gyermekek fogadása óvónő jelenlétében történik. A gyermekek szakszerű felügyeletének megszervezéséről a nyitva tartás időtartama alatt az óvodavezető gondoskodik. A gyermekek napirendjét a csoport óvónőinek a csoportnaplóban kell rögzíteni. Az óvoda a képességfejlesztő foglalkozásokat és kezdeményezéseket elsősorban 8-12 óráig szervezi. Hit és vallásoktatáshoz az intézmény vezetője az óvodai foglalkozásoktól elkülönítetten biztosítja az időt és helyet. Az intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket, és a munkavégzés szabályait, a pedagógusok jogait és kötelességeit a Közalkalmazotti Törvény és a Köznevelési Törvény rögzíti. Az alkalmazottak munkarendje a dolgozók számára jól látható helyen található. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az óvodavezető állapítja meg, valamint aktualizálja a munkaköri leírásokat. Minden közalkalmazottnak az intézményben be kell tartania az általános munka-, és balesetvédelmi szabályokat. Az óvodavezető a teljes munkaidő és a csoportban eltöltött óraszám közti időszakot felkészülésre, vezetői feladatok ellátására fordítja, amely történhet az óvodán kívüli helyszíneken, s más időpontokban is. (Pl. beszerzések, értekezletek, gazdasági megbeszélések stb.) Az óvónők munkaideje kötelező órából, és a kötelező órán kívüli időszakból áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra fordítja. A munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el. Ezen felül kötelező órába beszámítható tevékenységek:
A teljes munkaidő többi részében az óvodapedagógus ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek a pedagógiai munkát, az intézmény működését segítik:
A tagintézmény vezetője vezetői feladatait a törvényes munkaidő kötelező órán kívül eső részében végzi el. Mini Bölcsődei intézményegység vezetője a kisgyermeknevelő, aki a szakmai feladatok felelőse, s feladatai ellátására heti 1 óra időtartam jár. Az alkalmazottak munkavégzésének szabályait a Köznevelési Törvény, valamint a munkaköri leírás tartalmazza. Az alkalmazottak éves munkarendjét a nevelőtestület az alakuló értekezleten hagyja jóvá. A munkarend módosítása a megváltozott körülmények, hiányzás miatt lehetséges. Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő kereten felüli munkavégzés, amelyet baleset, elemi csapás, életet, egészséget fenyegető, súlyos veszély megelőzése, illetve elhárítása érdekében rendelhet el a vezető. A munkarendben bekövetkező változásokat az óvodavezető, tagintézmény-vezető a dolgozókkal kellő időben – legalább előző nap – közli. Váratlan változás esetén az adott napon is közölhető. A dolgozó a rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanap megkezdését megelőzően köteles jelenteni. A munkaidő nyilvántartása, vezetésének szabályai: A napi munkavégzés igazolására a Munkaidő nyilvántartás szolgál, amelyet mind az alkalmazott, mind a vezető, aláírásával hitelesít, s tagintézményben helyileg meghatározott. A munkavállaló felel:
2.1.Az intézmény gyermekeire vonatkozó rendelkezések Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A jelentkezés körülményeiről hirdetés útján értesülnek a szülők. A szervezett jelentkezés rendjét, a beíratás idejét évente kiadott fenntartói rendelkezés tartalmazza. A szülő gyermeke felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása a nevelési évben folyamatosan történik. A szülő a felvétel eredményéről határozatot kap. A beíratásnál kérjük a gyermek jelenlétét. A beíratásnál szükséges dokumentumok: A szülő személyi igazolványa, lakcímkártyája, a gyermek anyakönyvi kivonata, lakcímkártyája, TAJ kártyája. Integrált nevelést igénylő gyermek esetén: szakvélemény. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik, ha a férőhely lehetővé teszi. A gyermek óvodai felvételről a szülő írásbeli értesítést kap. Az elutasításról Határozat születik, mely indoklást is tartalmaz. A határozattal szemben a szülőnek jogorvoslati lehetősége van.
A gyermeket elsősorban abba az intézménybe kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki a Köznevelési Törvény alapján köteles óvodába járni. Az óvoda – ha a gyermek betöltötte a 3. életévét – nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, akik a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.
A díjakat készpénzben, meghatározott időpontokban, az adott hónapban, az előző havi napokat kell fizetni. Hiányzás esetén az étkezés lemondható, a 7.30 óra előtt lemondott étkezés csak másnaptól vehető figyelembe. Be nem jelentett hiányzás esetén a térítési díj jóváírását nem lehet igényelni. A térítési díjak megállapítása az érvényben levő rendelkezések alapján történik. Minden tanév elején az első szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket az aktuális étkezési díjról, a kedvezmények igénybevételének lehetőségeiről. Gyermekétkeztetés: 2015. szeptember 1-től bevezetésre került a normatív ingyenes étkeztetés. Ingyenes étkeztetésre jogosultak a három vagy több gyermekes családok, és ahol tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek él. Ezen túlmenően minden olyan család is jogosult, ahol a nettó minimálbér 130 százalékát nem éri el az egy főre jutó jövedelem értéke. A 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet 15. § (1) és (2) bekezdése alapján, a nevelési-oktatási intézményben minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet kell biztosítani. A diétás étrendet az Intézmény úgy is biztosíthatja, hogy ha az Intézmény főzőkonyháján vagy az Intézményt ellátó Közétkeztetőnél nem biztosítottak a diétás ételek előállításához szükséges személyi, tárgyi, műszaki feltételek, az Intézmény egy másik – ilyen feltételekkel rendelkező – Közétkeztetőtől rendeli meg. Az Ugodi Önkormányzat is biztosítja a minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet. Amennyiben mégsem tudja az önkormányzat – pl. az ételek különleges összetevője miatt- az étkezést biztosítani, ezekben az esetekben lehetőséget biztosítunk a szülőnek, hogy a közegészségügyi szempontokat betartva otthonról hozzon ételt gyermekének. 2.2.A gyermekek fogadása és kiadása Az intézmény nyitvatartási idejét a fenntartó határozza meg a helyi igények figyelembevételével. A gyermeket a szülő a csoportszobáig kíséri, ott átadja az óvodapedagógusnak. Ha a gyermek valamiért nem megy be a csoportszobába s az óvónő nem tud a jelenlétéről, ezért felelősséget sem vállalhat érte. A gyermek óvodából való kiadásakor meg kell győződni róla, hogy a gyermeket az viszi el az intézményből, aki ténylegesen jogosult erre. A szülő – törvényes képviselő köteles írásban nyilatkozni, hogy kik azok a felnőtt személyek, akiknek a gyermek kiadható. Amennyiben a gyermek vonatkozásában felügyeleti jog megváltoztatása miatt eljárás van folyamatban, arról a szülő köteles tájékoztatni az óvodát. Amennyiben a felügyeleti jog megváltoztatás tárgyában jogerős ítélet születik, köteles a szülő-törvényes képviselő a határozatról tájékoztatni az óvodát, s erről egy másolati példányt átadni. A gyermekek a nyitvatartási időn belül bármikor érkezhetnek és távozhatnak, javasoljuk 8.30-ig történő beérkezésüket. A záráskor el nem vitt gyermekek hozzátartozóját az óvónő értesíti, a gyermek felügyeletét a szülő megérkezéséig az óvodában biztosítja. Amennyiben a gyermek az igényelt bölcsődei nyitvatartás előtt érkezik, s nincsen kisgyermeknevelő vagy dajka, megérkezésükig, a gyermekek átvétele a reggel ügyeletes óvodai csoportban történik. 2.3.A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje, és a helyettesítés szabályai Az intézmény teljes nyitvatartási idejében vezetőnek kell az intézményben tartózkodni. Az ettől eltérő esetekben a helyettesítés szabályai lépnek életbe. A helyettesítés kötelezettsége minden olyan esetre vonatkozik, amikor a vezető bármilyen természetű akadályoztatása miatt nem képes a működés érdekében szükséges intézkedést megtenni. A helyettesítésre kijelölt, azzal megbízott dolgozó a feladatot nem utasíthatja vissza. A közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését teljes felelősségével az általános helyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, melyek azonnali döntést nem igényelnek, melyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. (Tartós távollétnek a 3 hétnél hosszabb idő minősül) Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. A tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén helyettesítését teljes felelősséggel az általa megbízott személy látja el, helyben szabályozott módon. A közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Amennyiben a helyettesítő a vezetéshez szükséges feltételekkel (képzettség, képesség, kellő tájékozottság) nem rendelkezik, intézkedése arra szorítkozik, hogy gondoskodik a gyermekek biztonságáról, a szülők értesítéséről, megérkezésükig a gyermekek megóvásáról. Amennyiben szükségessé válik, értesíti a mentőket, a tűzoltókat, a katasztrófavédelmet, és a fenntartót. A tagintézmény-vezető tartós távolléte esetén helyettesítéséről az óvoda vezetője intézkedik.
Óvodapedagógus hiányzása esetén elsősorban az egy csoportban dolgozó óvónők helyettesítik egymást, figyelembe véve az egyenletes terhelést. Mindkét óvónő akadályoztatása esetén másik csoport óvodapedagógusa helyettesít, akit a vezető jelöl ki. Pedagógiai asszisztens hiányzása esetén, munkaátszervezéssel. Óvodai dajka hiányzása esetén a csoportban dolgozó óvónők munkaátszervezésével, illetve más csoportban dolgozó dajkai munkakört ellátók helyettesítik. A túlmunkát a vezető szóban vagy írásban is elrendelheti. Kisgyermeknevelő hiányzása esetén a vezető helyettesíti, aki elvégezte a szükséges képzést. Tanúsítvány a Mini bölcsődei SzMSz mellékletében található. Bölcsődei dajka hiányzása esetén óvodai dajka helyettesít. 2.5.3.Szabadság igénybevételének módja Az intézmény dolgozóinak szabadság megállapítása, szabadság kiadása az érvényes jogszabályok alapján történik. A vezető az alkalmazottakkal történt egyeztetés után május 31.-ig nyári szabadságolási tervet készít, amelyet megismertet az érintettekkel. 2.4.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézmény jogszerű működésének, a belső szabályozók által meghatározott munkarendjének vezetői ellenőrzése. Ellenőrzési tervet az óvodavezető készít. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett dolgozóval ismertetni kell. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általános tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszűntetéséhez szükséges intézkedéseket. 2.5.A külső kapcsolatok rendszere és formája Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel, napi munkakapcsolat köti egymáshoz a székhely és -tagóvodát. Az óvodavezető és a tagintézményvezető kapcsolatot tart egymással, a fenntartóval, a helyi önkormányzatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel, kisebbségi önkormányzatokkal, önszerveződő közösségekkel, civil szervezetekkel, más nevelési-oktatási intézményekkel. A helyi általános iskolával az iskolába átkerülő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködési formákat a nevelőtestület alakítja ki. Közreműködünk a gyermekek veszélyeztetettség megelőzésében és megszűntetésében, ennek során együttműködünk a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszűntetni, segítséget kérünk a Gyermekjóléti Szolgálattól. A csoportban dolgozó óvónő óvodavezetője útján köteles az illetékes Gyermekjóléti Szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más, vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet. Az intézmény minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik a családok, gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében. Az óvodavezető a szülőket a nevelési év kezdetekor tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről. A gyermekvédelmi felelős folyamatosan kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal. A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, amelyről a nevelőtestületnek rendszeresen beszámol. Tájékoztatja a szülőket, hogy az óvodán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel problémáikkal. A külső kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető, s tagintézmény-vezető gondozza. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető s tagintézmény-vezető feladata. Az intézményt szakmai szervezetekben a nevelőtestület bármelyik tagja képviselheti. 2.8. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos rendelkezések A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Intézményünk hagyományos rendezvényei:
Az óvodai rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti tiszteletre, segítőkészségre nevelik. Szervezeti keretek:
Őszi, tavaszi kirándulások, színház, bábszínház, könyvtár, kiállítás látogatása lehetőségek szerint, születésnapok megünneplése folyamatosan történik. A megoldás módjait, eszközeit a tagintézmények nevelőtestülete, a csoportok óvodapedagógusai határozzák meg, a gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának megfelelően. A felnőtt közösség hagyományai:
Az ünnepek és hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, elvárások: Az óvoda közösségi helyiségeinek az ünnephez illő feldíszítése. Tájékoztató információk kihelyezése a program időpontja előtt legalább 2 héttel. A rendezvényeken való aktív részvétel, a személyre szóló feladatok maradéktalan elvégzése. Alkalomhoz illő öltözködés – egységes arculat tükrözése (sportrendezvényeken sportos öltözet; nemzeti ünnepeken ünneplő ruha / fehér blúz/ing és sötét szoknya/nadrág; farsangkor jelmez használata).
Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások intézményünkben a következők:
Az óvodában a csoportnapló elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatvány. Nevelési év elején az óvodavezető nyitja meg, majd a nevelési év végén lezárja. Valamennyi lapja számozott, melynek hitelesítése év végén történik. Minden lapot az óvodavezető aláírásával, bélyegzővel hitelesít. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje: a KIR elektronikus rendszer használata során kinyomtatott és az óvodavezető által hitelesített dokumentumok, iratok irattári elhelyezésre kerülnek.
Az intézménybe járó gyermekek egészségügyi ellátását megállapodás alapján az intézmény orvosa és védőnője látja el. Évente komplex orvosi, védőnői szűrésre kerül sor vagy az óvodában, vagy a védőnői szolgálatnál, illetve az orvosi rendelőben. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni. Gondoskodni kell a szülők, hozzátartozók mielőbbi értesítéséről, és a beteg gyermeket legrövidebb időn belül haza kell vinni. A gyermek egészségi állapotát az óvodapedagógus figyelemmel kíséri. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermekek az intézményt teljes gyógyulásukig nem látogathatják. A gyermek, betegség után csak orvosi igazolással jöhet közösségbe. Fertőző megbetegedés esetén az óvodát azonnal értesíteni kell a további megbetegedése érdekében. Az intézmény működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, és más szakhatóságok által, az egészség megóvása érdekében meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani (takarítás, fertőtlenítés, mosogatás, étel-mintavétel, ételek hőkezelése). Az intézmény minden dolgozója köteles alkalmazás előtt teljes körű munka alkalmassági, azt követően időszakos és szükség szerint soron kívül munka alkalmassági vizsgálaton megjelenni, munkaköre ellátására való ellátását a munkáltató által megnevezett orvossal igazoltatni.
Minden óvodapedagógus feladata, hogy a gyermekek számára az egészségük, és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék. A veszély elhárítása azonnali intézkedéssel történik. Minden nevelési év kezdetén, a kirándulások előtt, és minden esetben, amikor szükségesnek látszik, a gyermekek életkorához és fejlettségéhez igazodva ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, és az elvárható magatartásformát. Az ismertetés tényét dokumentálni kell. A játszóudvar, torna- és játékeszközök épségét, balesetmentes használhatóságát az óvodapedagógus és a dajka rendszeresen ellenőrzi. A balesetveszélyes eszközöket, állapotot kötelesek jelezni az intézmény vezetőjének, és a veszélyforrás megszűntetéséig a berendezés, eszköz használatát megtiltani. Az épület állapotában bekövetkezett balesetveszély esetén az intézményvezető, tagintézmény-vezető értesíti a helyi önkormányzatot, mint az épület tulajdonosát, aki gondoskodik az épület helyreállításáról. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet, vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra az óvodapedagógus figyelmét felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettséget a tagóvoda-vezető teljesíti, az óvodavezető a hozzá érkezett iratokkal továbbítja a fenntartó felé. Az intézmény csak megfelelőségi jellel (tanúsítvánnyal) ellátott eszközöket vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltűntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és betartani.
Ha a gyermeket baleset éri, az óvodapedagógusnak kötelessége az alábbi szabályok szerint eljárni:
Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, a hasonló balesetek megelőzésére. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási, és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi.
Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén az óvodavezető, tagintézmény-vezető döntenek a szükséges intézkedésekről, a fenntartó és az önkormányzatok értesítéséről. Ha szükséges, az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az óvodavezető, a tagintézmény-vezető,- akadályoztatása esetén – a helyettesítési rend szerint megbízott személy dönt. Rendkívüli eseményről és a hozott intézkedésről a felelős vezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót és a helyi önkormányzatot.
A folyosón kifüggesztve megtalálható a Házirend egy példánya.
Az óvodavezető, tagintézmény-vezető irodájában kell elhelyezni az intézmény alábbi dokumentumait:
A dokumentumok megtekinthetők, tanulmányozhatók az óvodavezetőtől kért előzetes időpont egyeztetés alapján. Az óvodába újonnan felvett gyermekek szüleinek a Házirend egy rövidített példányát átadjuk.
Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, és párthoz kötődő rendezvény nem szervezhető. A csoportszobákba idegeneknek belépni TILOS! Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezető, illetve a tagóvoda-vezető engedélyével tartózkodhatnak az intézmény területén. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel és a tagintézmény-vezetővel történt egyeztetés szerint történik. A csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető ill. a tagóvoda-vezető engedélyezheti. Az intézményben szakmai gyakorlatát töltő személyre az alkalmazottakra vonatkozó szabályok az irányadóak.
Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a gyermekeknek szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel függ össze, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vállalkozás nevének megjelenítésére. Az óvodában hirdetés, szórólap az óvoda faliújságjára csak az óvodavezető, tagóvoda-vezető engedélyével kerülhet ki.
3.1. Más jogszabály alapján az SZMSZ szabályozási körébe utalt kérdések 3.1.1. A dohányzás rendje A nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.évi XLII. Törvény módosítása szabályozza az intézményen belüli dohányzást. E törvény értelmében nem lehet dohányzó helyet kijelölni abban az intézményben, ahol 6 évesnél fiatalabb gyermekeket nevelnek. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás! A tilalmak és a korlátozások megszegése pénzbírságot von maga után. Az intézményben a hatóságokon kívüli intézkedésre, ellenőrzésre jogosultak: a mindenkori vezetői jogkörrel felruházott személyek (óvodavezető, tagóvoda-vezető). 3.1.2. Mobiltelefon használatának szabályozása Az óvoda területén mobiltelefont csendes üzemmódban lehet használni. Óvodai csoportban, udvaron a gyermekek között használata nem engedélyezett! A használat lehetséges helye, és ideje a gyermekcsoporton kívül, átfedési időszakban, külső helyszínen a gyermekek érdekében használható. Magánügyben a nevelőmunka zavarása nélkül, csak a legszükségesebb esetben lehet használni. Rövid magánbeszélgetésre is ekkor kerülhet sor, de ebben az esetben is ki kell menni a csoportszobából, hogy a gyerekek ne hallják a beszélgetés tartalmát. 3.1.3. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a szülői szervezetek egyetértésével lehetséges. A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény előzőleg jóváhagyott SZMSZ-e. Az SZMSZ-t nyilvánosságra kell hozni.
A mellékletek köre a szükségleteknek megfelelően bővíthető.
KÖZÖS FENNTARTÁSÚ UGODI ÓVODA ÉS MINI BÖLCSŐDE HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA OM azonosító: 036904
TARTALomjegyzék: Bevezető
II. Az óvodai élet megszervezése III. Az óvodai nevelés feladatai IV. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai V. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére VI. Hagyományos ünnepeink, jeles napok VII. Óvodánk kapcsolatai VIII. Gyermekvédelmi tevékenységeink IX. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése X. Óvoda által nyújtott szolgáltatások XI. A Helyi óvodai nevelési program beválásának vizsgálata XII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
"Szent kincs a gyermek teste-lelke, Szeretni kell azt melegen, és fölnevelni féltő gonddal, hogy tiszta, jó, erős legyen." (Szemlér Ferenc) Az 1996. évi LXII. törvény értelmében az óvodák az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja című dokumentum alapján nevelési programot készítenek, vagy kész nevelési programok közül választanak. Óvodánk nevelőtestülete a saját helyi program írását választotta, mivel úgy gondoljuk, csak ilyen módon fogalmazhatjuk meg legjobban feladatainkat az óvodai nevelés területén. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indultunk ki, hogy a/ az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával. b/ a gyermeket- mint fejlődő személyiséget-gondoskodás és különleges védelem illeti meg c/ a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző,- köztük az innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram az óvodapedagógusok módszertani szabadságát biztosítja A programírás végső fázisát hosszas előkészítő szakasz előzte meg, amely magában foglalta az országosan elfogadott különböző óvodai programok megismerését, programírói tanfolyamon való részvételt, és a részletes helyzetelemzés kiértékelését. Ajánlás: Mi egy olyan életmódszervezést választottunk helyi nevelési programunk alapjául, amit eddig kialakult szokásainkra, értékeinkre építhettünk. A bemutatkozás, az óvoda jellemzői adatai után megfogalmazzuk pedagógiai céljainkat, alapelveinket, feladatainkat, melyek segítségével biztosítjuk a humanizált intézményi nevelést. Mottó: "A gyerekek világa a maga féktelen vágyaival és lemondani nem tudásával, varázserő-hitével és mindent megelevenítő fantáziáival legfeljebb a felnőttek álomvilágához hasonlít, de mérhetetlenül különbözik a mindennapos felnőtt élet tudatos világától. Az átjárás az egyik világból a másikba nem könnyű; ... Két titokvilág áll egymással szemben, a gyerekek őrzik fantáziáikat, a felnőttek a valóságot ... A felnőtt és a gyerek világot elválasztó szakadék természetes, a gyermeki és felnőtt lélek lényegében más szerkezetéből és nagyon különböző tartalmaiból folyik. De éppen a nevelés hivatott arra, hogy a szakadékot áthidalja, és a gyermeket a felnőtt világába átvezesse." /Dr. Hermann Alice: Emberré nevelés/
I. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, ALAPELVEI Gyermekképünk: Gyermekképünk megfogalmazásánál abból az alaptételből indultunk ki, melyet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja így fogalmaz meg: „az ember egyedi, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény egyszerre.” Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként. és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Olyan gyermekek nevelése a célunk, akik mélyen kötődnek községünkhöz. nyugodtak, boldogok, mert tele vannak élményekkel. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Erősen kötődnek a meséhez, zenéhez. alkotó tevékenységhez. Óvodás tartásuk van, önállóak, látszik rajtuk a kiegyensúlyozottság. akiket az együttérzés, egymásra figyelés, segítőkészség, egymás elfogadása, másik iránti tisztelet és szeretet jellemez. Óvodaképünk: Óvodánk szerkezete Óvodánk a Bakony lábánál elterülő Ugod község egyik oktatási intézménye. Az intézmény neve: Közös Fenntartású Ugodi Óvoda és Mini Bölcsőde Székhelye: 8564 Ugod, Klapka u.2 A mintegy 1500 lakosú községben 1977 szeptemberében épült nagy társadalmi összefogással a falu legmodernebb utcájában egy lapos tetős épület, melyet hatalmas játszóudvar vesz körül. Ez adott helyet a 3 csoportos 75 férőhelyes óvodának, amely az 1990-es évek végéig 100%-os kihasználtsággal működött. A gyermek létszám csökkenése 2003-ban jelentkezett, amikor szervezeti átalakulás következtében egy csoport megszűnt, a felszabaduló csoportszobából tornaszobát alakított ki a nevelőtestület. 2003-2005-ig olyan mérvű visszaesés következett be a születendő gyermekek létszámát illetően, hogy 2006 szeptemberében gazdasági okokra hivatkozva ismét átszervezés történt és egycsoportos óvodaként működött tovább. A csoportban lévő gyermeklétszám hiába volt 30 vagy nevelési év végére fölé is emelkedett, a helyi önkormányzat nem tudta felvállalni a 2 csoport visszaállítását. 2007 szeptemberétől intézményfenntartó társulás keretében tagintézményként Bakonyszücs és Bakonykoppány önkormányzata is úgy döntött, hogy gazdasági megfontolásból csatlakozik Ugodhoz az óvodájuk üzemeltetését illetően. Mindhárom településen sajnos egyre több szülő vált munkanélkülivé. A hátrányos helyzetű gyermekek létszáma évről-évre gyarapodott mindkét intézményben. 2008-ban az Esélyegyenlőségi tervek készítésekor mindhárom fenntartó fontosnak látta, hogy fejlesztőpedagógus, illetve gyógypedagógus alkalmazása is indokolt. Így a logopédus mellett 2008-tól mindkét intézménybe gyógypedagógust is foglalkoztattunk. Szerencsére 2005-2009-ig Ugod viszonylatában ismét növekedés következett be a születéseket illetően. Az önkormányzat felé igényként érkezett a szülők részéről egy egységes óvoda-bölcsőde, többcélú intézmény létrehozása, vagy bölcsődei csoport kialakítása, mivel a legközelebbi bölcsőde Pápán található. 2016-ban a Kormány pályázatot hirdetett az óvodák fejlesztésére, mini bölcsődék kialakítására, amelyre a Fenntartó Önkormányzatunk is pályázatot nyújtott be. Óvodánk a „TOP 1.4.1.-15 - A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével” pályázaton nyert, így hamarosan mini bölcsőde kialakítására lett lehetőségünk. Mini Bölcsődénk a 2018-2019 nevelési év második felében, január 01-én nyílt meg, egy – az óvodához tartozó- különálló, új, modern épületben, külön udvarral. Önálló Szakmai Programjuk, Házirendjük van. Az óvoda igazodva a szülők igényeihez 6.30 – 16.30-ig tart nyitva Ugodon. Tagintézményünk nyitva tartási ideje: 7.00 - 16.30 A hozzánk érkező gyermekek különböző társadalmi környezetből érkeznek. A szülők 80% - a szak- illetve betanított munkás. Egyre több a munkanélküli, anyagi nehézségekkel küzdő család. Az önkormányzat mind a három településen partner abban, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeket felkarolja és számukra az intézményes nevelés feltételeit mindenképpen biztosítsa. Nem véletlenül nyerte el Ugod több alkalommal is az Ifjúságbarát Önkormányzat címet. A földrajzi helyzet adta lehetőséget, a Bakony lábánál való elhelyezkedés kínálta természet megfigyelő kirándulásokat is csak a szülők 40 %-a használja ki. A közös játék, mesélés a családok 30 %-nál természetes, a többiek inkább a TV nézés és a videózás nyújtotta időtöltést ajánlják gyermekeiknek. A nem eléggé inger gazdag környezet, a családi modellből hiányzó tapasztalat, élmény és kommunikációs hiány. A mozgásigény kihasználatlansága mind olyan tényezők, amelyek meghatározzák feladatainkat az óvodában. 2011-2013-ig két ütemben megtörtént az Ugodi székhelyintézmény teljes korszerűsítése pályázati támogatások igénybevételével és a fenntartó jelentős anyagi támogatásával. Tornaszobával, fejlesztőszobával és só szoba kialakításával gyarapodott az intézmény. Szerencsére Ugodon a gyermeklétszám is növekedett 2011-től minden évben 50 fő feletti volt a beíratott gyermekek létszáma. Sajnos a Bakonykoppányi tagintézményünket 2013 július 1.-től telephellyé kellett nyilvánítani az óvodavezető képesítési feltételeink hiánya miatt, és a gyermeklétszám csökkenése következtében. Tagintézményként ugyanekkor csatlakozott az óvodafenntartó társuláshoz Nagytevel az akkori német nemzetiségi óvodájával. Ugod – Bakonyszücs – Bakonykoppány - Nagytevel Óvodafenntartói Társulási Tanács döntése alapján 2016. szeptember 1-től a Bakonykoppányi telephely megszűnt. A társulási Tanács döntése alapján a gyermekeket az Ugodi székhely intézménybe fogadjuk. A dolgozókat - óvónő, dajka - az Ugodi intézményünkbe foglalkoztatjuk tovább. Az Ugodi Óvoda így ismét 3 csoporttal működik. Székhely óvodánkban a csoportok a következőképpen alakulnak. Kis-középsőcsoportos életkorú gyerekek 2 csoportban vannak foglalkoztatva, a tanköteles korú gyerekek pedig külön csoportban működnek. Mini Bölcsődénk 7 fővel működik. Óvodánk nevelési célja: Az óvoda biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelés célja: Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is. Célunk, hogy egészséges, a világra nyitott gyermekeket neveljünk, akiknek fontos lesz a környezetük tágabb és szűkebb megismerése, a szülőföld, a hagyományok, a keresztény kultúra megismerése, ápolása. Fontos és példaértékű szerepe van ebben az intézmény felnőtt alkalmazottjainak. Magatartásuk, kommunikációs képességeik, viselkedésük modell legyen előttük. Programunk nevelési célmeghatározásánál kiemelt hangsúlyt kap az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem kérdése. Ez egyik sarkalatos pontja az intézményi nevelésnek, hiszen folyamatosan beszélünk a hátrányok leküzdéséről, a tehetséges gyermekekkel való bánásmódról, az egyéni fejlődési ütem biztosításáról. Igyekszünk megfelelő teret, időt, tartalmi keretet biztosítani e feladatok ellátására. Amennyiben a hazájukat elhagyni kényszerülő családok /migráns/ gyermekei kerülnének intézményünkbe, biztosítani fogjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Helyi programunkból adódó nevelési feladataink, nevelési elveink: Nevelési gyakorlatunk alapját a gyermekszeretet, a harmonikus, nyugodt, családias, egymásra figyelő, segítő, támogató, érzelmi biztonságot nyújtó, pozitív tulajdonságokat megerősítő óvodai élet kell, hogy jellemezze! Fontosnak tekintjük a felnőtt és gyermek sokszínű együttműködését, a játék elsődlegességét! A mindennapos mesélés személyiségfejlesztő hatását hangsúlyozzuk! A játékra alapozva szervezzük a gyermekek igényeihez, életkori sajátosságaihoz igazított sokszínű komplex tevékenységeket, tapasztalatszerzéseket! A természet szépségének felfedezésére neveljük gyermekeinket! Hangsúlyozzuk, és kiemelt feladatnak tekintjük a kommunikációs készség megalapozását, a közvetlen környezethez, a tájhoz, az itt élő emberekhez való érzelmi kötődést, a néphagyományok felelevenítését, jeles napokhoz, évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörök újra élesztését. Az óvodánk nevelési rendszere, elemeinek rövid felvázolása: Az óvodánk nevelési célja, feladata és tartalma szoros összefüggést mutat. A feladatok egymásra épülnek, a tevékenységek komplexitásukból következően átszövik óvodai nevelésünk teljes rendszerét. Kiemelt nevelési terület az anyanyelvi nevelés, amely a beszéddel, kommunikációval segíti a vizuális,- irodalmi,- zenei,- környezeti,- és testi nevelést. A nevelés fejlesztő hatását a nevelés keretei lehetővé teszik , és komplex módon biztosítják. A gyermeki tevékenységek közül legfontosabb a játék, amely áthatja a gyermek egyéb tevékenységeit is életkoránál fogva. A nevelés rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják a nevelés céljának kiteljesedését. A fejlesztés tartalmának megvalósulása a néphagyomány-ápolás, népszokások felelevenítése keretén belül zajlik. Az óvodai nevelésünk feladatai, az egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, a fő gyermeki tevékenység a játék, mind olyan eljárások keresését kívánják, amelyek a gyermek emberi méltóságát, a gyermeki tanulás korszerű felfogását veszik figyelembe. Programunk rendszerábráján abból indulunk ki, hogy a népi dalos-játékok, mondókák, versek, manuális tevékenységek, a természet évenként ismétlődő változásai bonthatatlan egységben élnek. A természet változásait követő ünnepek mindig meghatározott mondandóval jelennek meg. Ezt a mondanivalót és annak formai megnyilvánulásait használjuk fel keretként a feladatok változatosabb, színesebb, gazdagabb megvalósításához, de nem kimondottan néphagyományőrző programot kívánunk ezzel létrehozni. Óvodai nevelőmunkánk természetesen csak a nevelés színtereinek szoros együttműködésével: család, iskola, közművelődési intézmény lehet eredményes. A rendszer ábráján jól láthatóan tehát a nevelés céljából a feladatokon, a tartalmai eszközökön át jutunk el a kívánt eredményig. Nagyfokú szakmai felkészültség, hivatásszeretet kell, hogy vezérelje nevelőtestületünk valamennyi tagját. Hitvallásunk: „A szeretet terhet nem érez, fájdalmat számba nem vesz, többet mer, mint bír. a lehetetlent nem panaszolja, mert mindent lehetségesnek és szabadnak tart." /Kempis Tamás/ II. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A nevelés személyi feltételei: Az óvodai munka középpontjában a gyermek áll. Egy gyermekcsoport életét az óvodapedagógusok tervezik, irányítják. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, támogató, segítő attitűdje modellt jelent a gyermek számára. A nevelőtestület és a nevelőmunkát segítők összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Kiemelten fontos, hogy az óvodapedagógus nevelő, fejlesztő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. Óvodánk személyi feltételei:
A korszerű intézményben most már adottak a feltételek. Belső továbbképzés rendszere: A közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen a pedagógus kreativitása, az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. A pedagógiai, pszichológiai kutatások eredményei az óvodai nevelési programok sokszínűsége szükségessé teszik az óvónők rendszeres belső- és külső továbbképzését, önképzését. Ezt segítik a helyi munkaközösségek, a helyi pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények, ezek megyei és országos szintű szervezetei. A továbbképzési törvény elvárásai szerint készített továbbképzési terv öt évre szólóan átfogóan, az éves beiskolázási terv évenként és személyenként is meghatározza a továbbképzések ütemezését és lebonyolítását. A szakmai továbbképzéseket oly módon válogatjuk és ütemezzük a továbbképzési tervben, hogy azzal programunk eredményességét erősítjük. Programunkhoz illeszkedő témájú és tartalmú képzési formák közül ez idáig a következőket részesítettük előnyben. Továbbtanulási formák:
Tanfolyamok:
Feltétlen elvárjuk mind a felsőfokú, mind a középfokú végzettségű óvodapedagógusoktól, hogy évente továbbképzések során szakmai ismereteiket gyarapítsák, a program bevezetése után is vegyék igénybe azon tanfolyamokon való részvételt, amelyek helyi programunkhoz kapcsolódóan, szakmai megújhodásukat szolgálják. Mivel az óvónő egész személyisége, példa a gyermek előtt, olyan óvodapedagógusokat kíván helyi programunk, akiknek gondolkodásmódját a nyitottság jellemzi, tanulékonyak, akik megőrizték a gyermekek iránti kíváncsiságukat, a művészeti nevelés eszköztárát birtokolják és alkalmazzák. A mozgásban, rajzban, barkácsolásban, bábozásban, mesemondásban, az élménygazdagodás vezette beszélgetésben örömüket lelik. Érzelmi telitettségük kisugárzik az őket körülvevő gyermekekre. Akik képesek egy-egy csoportban szinte együtt gondolkodni, akik munkájuk során gyermeklélektani és játékpszichológiai ismereteik állandó fejlesztésére, gyarapítására törekszenek. Tárgyi feltételek: Óvodaépületeink adottságai megfelelnek azon célkitűzésünknek, amely az óvodai nevelés családias jellegét hivatottak szolgálni. A gyermekeknek barátságos kuckós rendszerben elrendezett csoportszobákban a puha nagyméretű szőnyegek, egyszerű pasztellszínű textíliák, függönyök az otthonosságot sugallják. A foglalkoztatók berendezése az óvodások méreteihez, életkori adottságaihoz igazodóan könnyen hozzáférhető asztalokból, székekből, gyermekfektetőkből, játékok, mesekönyvek tárolására alkalmas polcokból áll. A falakat népművészeti tárgyak díszítik, a zöld növények, a mesekuckók, a különböző játékeszközök velejárói óvodai eszközellátottságunknak. A mosdók tiszták, a törölköző és fogmosó felszerelés a gyermekek saját tulajdona a kéthetente váltandó ágyneművel együtt. Az öltözőkben mindenkinek saját vászonzsákja, "kincses-doboza" van a jellel ellátott polcokon. A szerepjátékok szükséges játékkellékei mindhárom csoportban adottak, hisz önkormányzatunk és a jól működő szülői munkaközösségünk óvónőink kívánságai alapján évente gondoskodik azok gyarapításáról, az elhasználódott eszközök pótlásáról. A vizuális tevékenységhez szükséges eszközök beszerzése évről évre nagyobb megterhelést jelent, hisz annak érdekében, hogy a gyermekeket minél több technikával tudjuk megismertetni, sokféle eszköz lenne szükséges. Alapvető eszközökben azonban nincs hiány. A kulturált étkezés feltételeit teljes mértékben szolgálja az étkezéshez biztosított porcelán tányérok, üvegpoharak, rozsdamentes evőeszközök, asztalterítők megléte. Gyermekeink zenei neveléséhez az alapvető ritmushangszerekből csak egy-egy darabbal rendelkezünk, de ezek is a csoportszobában számukra jól hozzáférhető helyen találhatók és bármikor használatba vehetők. Szervezeti és idő keretek: A csoportszervezés alapja a biológiai életkor, a csoportonkénti közel azonos létszám. A csoportok létszáma az Alapító Okiratban meghatározottak szerint alakulhat. A csoportkialakítás a mindenkori gyermeklétszám, a gyermekek életkori megoszlásának függvénye. Részben osztott csoportban a kis, és középső korú gyermekeket fogadja 2 csoport. A nagycsoportosok a tanköteles korú gyermekek létszámától függően alakul. Fontos, hogy az iskola-előkészítő feladatok valamennyi gyermeknél ugyanolyan hangsúllyal kapjanak szerepet. A napirend: Az óvodáskorú gyermekek egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez elengedhetetlen az óvodai élet céltudatos szervezése. Ezt szolgálja a gyermekek életrendjét, időbeosztását tartalmazó folyamatos, rugalmas napirend, ami az előre nem tervezett események beillesztését teszi lehetővé a főbb keretek megtartása mellett. A gyermek napirendjében központi helyet foglal el a játék. A napirend biztonságot, támpontot, állandóságot ad a gyermeknek, ami segít a szokásrendszer kialakításában Óvodánk napirendje:
Óvodánk heti rendje: A hetirendet az óvodapedagógusok saját elképzelésük szerint állítják össze, melyet a rugalmasság, helyzethez való alkalmazkodás jellemez.
Az óvodai élet tervezésének dokumentumai: Tudatos pedagógiai munkák alapját a dokumentáció adja, amely biztosítja óvodánk pedagógiai programjában meghatározott cél-, és feladatrendszerének megvalósulását. Munkaterv Az óvoda egy nevelési évet átfogó munkaterve, melyet az óvodavezető készít el, az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. Felvételi és mulasztási napló Az óvodai jogviszonyban álló gyermekek adatait, a felvétel pontos idejét és a hiányzásokat tartalmazza. Csoportnapló Csoportnaplónk saját kivitelezésű, amely alkalmazkodik az óvoda pedagógiai programjához. Tartalma:
Étkezési nyilvántartás A gyermek fejlődésének nyomon követése, dokumentációja: A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. A gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követjük, írásban is rögzítjük. Félévenkénti feljegyzéseink tartalmazzák a gyermek értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgásfejlődésének eredményét, a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A gyermek fejlődéséről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket. A tájékoztatást a szülő évente kétszer aláírásával igazolja. Egyéni fejlettségmérés Óvodánkban a mérés legfontosabb módszere a megfigyelés, melyet az óvodapedagógus meghatározott céllal, tervszerűen, rendszeresen végez. Kiemelten a nagycsoportos óvodásokat mérjük, konkrét saját kidolgozott feladatokkal. III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Általános feladatok: Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:
Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program: Egészségfejlesztési program Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük, az egészség védelmét a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit Az óvodapedagógus feladatai:
Az egészségfejlesztés területei:
Egészséges táplálkozás: Alapelvek: az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja. Az óvodás gyermek az ébrenlétének ¾ részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi, szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban – minden igyekezet ellenére – sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kultúráltságon), és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvoda étkezését biztosító helyi önkormányzati konyha élelmezésvezetőjével havonta történik egyeztetés az étlap összeállításáról, melyhez az ÁNTSZ ajánlást vesszük figyelembe. A gyermekeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az 5 alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania. Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon:
Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszer-csoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Így az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani teljes mértékben a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért:
Mindennapos testnevelés, testmozgás: Az óvodapedagógus feladata a mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. Változatos napi, és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Mindennap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában, vagy udvaron). Heti egy kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzésre lehetőséget a testnevelés, környezet, a levegő, a nap kihasználásával biztosítja. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem), napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi (kivétel az erős napsugárzás miatt a 12-15 óra közötti időszak). Az óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás: A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel, és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának a betegségmegelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor-specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt, fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés: Elegendő időt és segítséget nyújt az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekkel az időjárás és tevékenységek között. Pihenés: Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja: ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl.: mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, kicsiknél puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában kéthetente, illetve a gyermek megbetegedése alkalmával. Az egészséges, tiszta, biztonságos környezet megteremtése, higiéniás szabályok kialakítása mind az óvodapedagógus, mind a dajka feladata. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés, a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari vagy játszótéri játékoknál, séta alkalmával felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, a biztonságos közlekedés szabályaira. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A só-szoba nyújtotta lehetőségeket igyekszünk maximálisan kihasználni, elsősorban az asztmás, allergiás, gyakori felső-légúti problémákkal küszködő gyermekek esetében! A téli hónapokban az óvodai csoportok beosztás alapján használják minden nap a só-szobát. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára ebben is. Az óvoda feladata tehát minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program segíti ezt a tevékenységet. A bántalmazás, erőszak megelőzése: Elhanyagolást jelent, ha a szülő, vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét. Minden olyan mulasztás, vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének, vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális, és érzelmi fejlődését, feltétlen odafigyelést igényel. Érzelmi elhanyagolást jelent: az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadásának indokolatlan elmulasztása. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság ( ütés, rázás, vagy közlekedési baleset stb. ), amely a gyermek fizikai sérüléséhez vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár, stb. ). Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni. Amennyiben a pedagógus a bántalmazások bármelyik módját tapasztalja, kötelessége, hogy közreműködjön és segítséget kérjen gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. Együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és a hatóságokkal. A nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszűntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások is, hogy egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyermekek megismerkednek vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők is el tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (a felnőtt értesítése), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyermekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Mindezek módszerei a szerepjátékok, a mesélés, a bábozás, a társasjátékok, a beszélgetések. Általános előírások : a gyermekekkel az óvodai nevelési év során, valamint szükség szerint a foglalkozások, kirándulások stb. előtt ismertetni kell a következő védő, óvó előírásokat:
A védő, óvó előírásokat a gyermek életkorának, és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az óvoda házirendjében, illetve a Szervezeti- és Működési Szabályzatban vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, melyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében, illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok szintén az SzMSz.-ben kerültek rögzítésre. Elsősegélydoboz az orvosi szobában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. Az egészséges életmód alakítása: A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához. Az óvodában az életritmus, a táplálkozás, a testápolás, a tisztálkodás az étkezés, öltözködés, mozgás, alvás /pihenés/ megszervezésével, az ezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítja az óvónő a gyerekek megfelelő életmódját. Feladatok: Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják a gondozás színvonalát, hatékonyságát, ezért az óvónő feladata gondoskodni a megfelelő tárgyi környezetről: hiányok pótlása, folyamatos karbantartás. Tevékenyen részt vesz - a gyerekekkel együtt - a környezet ápolásában, védelmében. Az óvoda udvarának olyanná „formálása", hogy a gyerekek óvodai életük minél nagyobb részt a szabadban tölthessék. A csoportszoba a játék, a foglalkozások, az étkezés, az alvás színtere, ezért fontos, hogy az óvónő elegendő helyet és kellő felszerelést biztosítson a tevékenységekhez, Az óvónő mérje fel az óvodába érkező gyermekek fejlettségi szintjét, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekekre, törekedjen társaikhoz való felzárkóztatásukra: WC használat, kézmosás fontossága, zsebkendő helyes használata. A helyes életritmus, a napirend, a szokásrend kialakítása az életkornak és a helyi sajátosságoknak megfelelően szintén az óvónő feladata /a családdal együttműködve! Fontos gondozási feladat az étkezés megszervezése, kulturált lebonyolítása, az önálló étkezés, az önkiszolgálás szokásainak kialakítása. Az óvónő ismerje az egyes gyermekek étkezési szokásait, egyes ételek iránti érzékenységét, egyéni igényeit az elfogyasztandó étel mennyiségére, illetve minőségére vonatkozóan. Kedveltessen meg új ízeket velük. Az óvónő fordítson különös figyelmet, már kiscsoporttól kezdve a fogápolásra. Az óvónő biztosítsa a nyugodt pihenés, alvás feltételeit. Ezért fontos a csend és a nyugalom. Elalvás előtt dúdolgasson, meséljen. Tartsa tiszteletben a gyerekek otthonról hozott alvási szokásait /kabala - kiscsoportosoknál a beszoktatás alatt/. Fontos a levegőztetés, a séta, a kirándulás; az óvónő vegye figyelembe azonban a gyerekek állóképességét, s fokozatosan terhelje őket. A szabadban való fürdésnél figyeljen az óvónő a levegő hőmérsékletére, a légmozgásra, a víz hőfokára és tisztaságára. A szabad levegőn való tartózkodás télen sem maradhat el. Fontos, hogy az óvónő tapintatosan kezelje az esetleges "baleseteket" /bepisil a gyermeki. Nem szabad megszégyeníteni! A dajka cserélje ki a ruhaneműjét! Gyermeki tevékenységek:
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Testápolás: Önállóan mosakodnak, törölköznek; figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Körömkefével tisztítják a körmüket. Ruhájuk ujját fel és letűrik, begombolják, kikapcsolják. Használják a WC-t Vigyáznak a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik. Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják. Hajukat rendben tartják. Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat. Önkiszolgálás: Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként "látják el. Étkezés: Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét. Helyesen használják az evőeszközöket /kanalat, villát, kést/. Igénylik az esztétikus terítést, ünnepnapok alkalmával az ünnep jellegének megfelelően terítenek. Öltözködés: Önállóan, a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Holmijukat, ágyneműjüket hajtogatva helyre teszik. Ruhaneműjükkel gondosan bánnak, cipőfűzőjüket megkötik. Ha fáznak vagy melegük van, segítenek magukon. A környezet rendben tartása: Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az ajtókat csendben nyitják, csukják, az eszközökkel óvatosan bánnak. Észreveszik, ha valami hiányzik, vagy rendetlen, a rendetlenséget megszüntetik. Étkezés közben ügyelnek az asztal és környezete rendjére. Módszertani alapelvek: Az óvónő:
Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gondozás és egészséges életmódra nevelés kapcsolata más nevelési feladatokkal: Kapcsolatban áll az anyanyelvi neveléssel, mert az óvónő és a gyermek közötti kapcsolat itt bensőségesebb. Kapcsolatban áll a testi neveléssel, mert a mozgás, a szabadban való tartózkodás - séta, kirándulás, téli örömök, napfürdőzés -, a testápolás mind testünk karbantartását szolgálják. Kapcsolatban áll a játék egyes fajtáival. Például szerepjátékban megjelenik a saját személyi higiénével kapcsolatos mozzanatok eljátszása /terítés, étkezések, főzőcske, babafürdetés/. A verseny játékokkal, mert bizonyos fokú edzettséget biztosítanak. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés: Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretet teli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy:
Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Jelmondatunk: "A gyermekek úgy éreznek, ítélnek és cselekednek, miként azt azoknál látják, akiket szeretnek és becsülnek.” /Wlasics Gyula/ A nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, lassabban fejlődő, érzékszervi, vagy mozgássérült, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek speciális ismereteket, sajátos törődést igényelnek. Ezt óvodánk is szakemberek bevonásával igyekszik megoldani. /Nevelési tanácsadó, logopédus, gyógypedagógus foglalkoztatásával/ . A közösségi nevelés az óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete, mely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A közösségi nevelés által biztosíthatók a gyerekek fejlődéséhez szükséges tevékenységi formák és társas kapcsolatok. Feladatok: A közösségi nevelés a gyermek életének céltudatos megszervezését igényli. Ezt szolgálja a gyermek életrendjét, időbeosztását tartalmazó napirend. Az óvónő úgy alakítsa a gyerekek napirendjét, hogy az hozzájáruljon egészséges fejlődésükhöz szükséges biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez. Biztosítson a gyerekek számára gazdag változatos tevékenységet. Az aktív és passzív pihenés időszakait életkornak és egyéni szükségleteinek megfelelően változtassa. Az óvónő ügyeljen arra, hogy a gyermekek szabad idejükben tevékenységeiket tényleg szabadon választhassák meg. Fektessen nagy hangsúlyt a gyermek legfőbb tevékenységére, a játékra. Az egész nap folyamán érvényesüljön a folyamatosság, a rugalmasság. Az óvónő tegye lehetővé az előre nem tervezett, de a gyermekek személyiségfejlődését szolgáló események beillesztését. Az óvónő teremtsen nyugodt, derűs, biztonságot adó, családias légkört. Az óvónő törekedjen arra, hogy a gyerek napirendje a családban lehetőség szerint összhangban legyen az óvodáéval és harmonikusan egészítsék ki egymást. Az óvónő törekedjen a zökkenőmentes beszoktatásra, a szülők segítségével ismerje fel, milyen módon találhatja meg legkönnyebben az utat a gyerekekhez. Az óvónő ismertesse meg a szülőket a fokozatos beszoktatás előnyeivel, segítse őket az ide vonatkozó szokások megismertetésében. Törekedjék az óvónő arra, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő tevékenységet folytathassanak és abban minden gyerek a saját képességének leginkább megfelelő szinten vehessen részt. Teremtse meg az óvónő az egy időben, de egymástól függetlenül folyó tevékenységek, a közös és egyéni foglalkozások, valamint a játék zavartalanságának feltételeit. Segítse elő az erkölcsi tulajdonságok együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, példamutatás, egymás iránti tiszteleti kialakítását. Az óvónő törekedjen arra, hogy a periférián levő gyermekeket is befogadja a közösség. Az óvónő igyekezzék elérni, hogy a csoport tagjai vegyék tudomásul egymást, figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat más gyermek helyzetébe. Érdeklődéshez és képességeihez mérten minden gyermeket juttasson sikerélményhez. Az óvónő alakítson ki olyan légkört, hogy a gyermekek bizalommal fordulhassanak hozzá bármikor. Követelje meg a tiszteletadást mind a társakkal, mind a felnőttekkel szemben. A konfliktusok kezelése csak személyes tapasztalat útján alakul, így az óvónő korai beavatkozással ne gátolja a gyermekek egyéni, önálló megoldási törekvéseit. Gyermeki tevékenységek:
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Az eddig kialakult szokások a gyerekek igényévé válnak, amelynek természetes módon tesznek eleget. A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt. Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Észreveszik, hogy kinek, miben van szüksége segítségre. Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók iránt, ha tudják, közlik a hiányzás okát. Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő és társaik közlését, kérését. Önként, vagy az óvónő kérésére bekapcsolódnak a foglalkozásba. Foglalkozás közben figyelnek az óvónőre, és útmutatásainak megfelelően végrehajtják a feladatot. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményeire. '" Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek. Kialakul a csoport élete iránti érdeklődés. Természetes szükségletté válik a közös tevékenység. Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt. Felismerik, mikor kapcsolódhatnak be társaik tevékenységébe. Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. Bíznak önmagukban és társaikban. Kialakulnak a baráti társaságok. Érzelmileg és értelmileg egyaránt elfogadják és követik az óvónő kérését útmutatását. Felfogják alapvető kommunikatív jelzéseit: felismerés nemtetszés, öröm, biztatás, szomorúság/. Adott tevékenység /játék, tanulás, munka által megkívánt magatartásformát önként vállalják. A közösség számára hasznos feladatot végeznek. Tudatosodik bennük, hogy ezt a csoport érdekében végzik. A megkezdett munkát felszólítás nélkül befejezik. Felelősséget éreznek a vállalt feladatért, amelyet akkor is elvégeznek, ha nehézséget jelent, vagy érdeklődésüket már nem köti le. Spontán alakuló, vagy az óvónő által létrehozott kis csoportban képesek együttműködni a feladat elvégzésében, elfogadják a tennivalótól függő alá-, fölé, -és mellérendelési viszonyokat. Önálló véleményalkotásra is vállalkoznak. Választanak és döntenek ismert helyzetekben. Igazat mondanak. Módszertani alapelvek:
A közösségi nevelés és szocializáció kapcsolata más nevelési feladatokkal: Első helyen az anyanyelvvel való kapcsolata áll, mert a gyerekek között alakuló kapcsolatokban jelentős szerepe van a beszédnek /verbális kommunikáció/. Meghitt beszélgetések alakulnak _ az óvónő és a gyerekek, valamint a gyerekek - gyerekek között. Kapcsolatban van a gondozással, főképp kiscsoportban, hisz itt a gyermek legfőbb igénye az érzelmi függőségi törekvéseinek kielégítése, az érzelmi biztonság keresése, amely a gondozás keretei között kapja a legtöbb szerepet. Kapcsolatban van a munkával, melyek a közösségért végez. A játékkal, azért mert a gyerek a játékban gyakorolja és mélyíti el szociális kapcsolatait, rá tanul a közösségi szokásokra. Kapcsolatban áll a környezet megismerésére neveléssel, mert az együttes megfigyelés, felfedezés, rácsodálkozás fejleszti a szociális és tárgyi környezet tulajdonságai, jelenségei iránti kíváncsiságot. Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció: Átfogja az óvodai nevelőmunka egészét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. Nagyon fontos, hogy szépen beszélő, fogalmazó, helyesen artikuláló, kommunikációra képes gyermekek kerüljenek ki az óvodákból. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása-beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel-( a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Célja: Az egyéni képességek figyelembe vételével, a gyermeki játékszabadság tiszteletben tartásával, környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, az iskolai életre alkalmassá váló gyermekek nevelése. Feladatok: Az óvónő beszéde legyen követésre méltó, hangejtése kifogástalan. Mondatszerkesztése egyszerű, de változatos. Természetes hangon, a csoport hang- és zörejszintjéhez alkalmazkodva beszéljen. Törekedjen a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására. Kérdéseivel is fejlessze a gyerekek gondolkodását, ösztönözze beszédre őket. Kísérje figyelemmel a gyermekek kialakulóban levő egyén beszéd sajátosságait és differenciáltan fejlessze a beszédkészséget. Az óvónő törekedjen a beszédhibák megelőzésére, javítására, kísérje figyelemmel a logopédus munkáját, működjenek együtt lehetőség szerint. Teremtsen nyugodt, barátságos légkört, hisz az nagyban hozzájárul a gyermeki beszélőkedv kibontakozásához. Minden alkalmat ragadjon meg a bensőséges beszélgetésre. Az óvónő segítse elő a kommunikációs helyzetek létrejöttét. Alkalmazza a nem verbális eszközök - mimika, gesztus, tekintet – gazdag tárát. Ismertesse meg a gyermekekkel a helyben használatos népi kifejezéseket. Gyermek által végzett tevékenységek:
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére - sikerkritériumok:
Módszertani alapelvek:
Az anyanyelvi nevelés kapcsolata más nevelési feladatokkal: Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A nyugodt, családias légkör, az óvónő és a gyermekek közötti érzelmi kontaktus a feltétele annak, hogy a gyerekek bátran elmondják mondanivalójukat. A játékszituációk nagyon sok lehetőséget adnak a társsal való kommunikálásra /boltos játék, orvosos, papás-mamás/. A szerepjátékok, szituációs játékok, a bábozás, a dramatizálás fontos területei a gyermeki megnyilatkozásoknak. A tanulás során kötött és kötetlen formában nyújtott ismeretek legfontosabb közvetítője a felnőtt és a gyerekek között meglevő anyanyelvi kontaktusnak. A szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. A kommunikáció által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. A kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka, az óvodai élet minden területét, programunkban kiemelt helyet kap. IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A fő tevékenységformák közé az életkori sajátosságokból adódó belsőleg és külsőleg motivált fő tevékenységek tartoznak, amelyek a gyermek fejlesztését alapvetően befolyásolják. A játék: A játékot alapvető és legfontosabb tevékenységformának tekintjük. Minden egészséges kisgyermek, amikor csak teheti játszik. A játék pszichikai sajátossága a feszültségmegoldás és az örömszerzés. A játékot a belső leképeződés szintjei határozzák meg, amely lehet cselekvéses, képi és szimbolikus. E szintek összjátéka, belső arányai alakítják a játék jellegét, információs sajátosságait a kapcsolatok rendszerét. A cselekvés, a képi, a szimbolikus funkciók szerveződései, összerendeződései teszik a játékot a legfontosabb tevékenységi rendszerré. Programunk alapelve, hogy sajátos szervezettsége által biztosítsa minden gyermek számára, hogy az érzelmi alapú élmények folyamatos töltekezésével a gyermek egyéni vágyai és ötletei a kötetlen széles skálán mozgó játék lehetőségekben kibontakozhassanak. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése! A legnagyobb szerepet játszó személyiségfejlesztő eszköz a gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség megjelenik. Feladatok: Az óvónő teremtsen derűs, nyugodt, felszabadult légkört a játékhoz. Az óvónő biztosítsa a megfelelő helyet, eszközt, időt. . Tartsa szem előtt az életkori sajátosságokat. Nyújtson elegendő élményanyagot. Ösztönözze a gyermekeket változatos játéktémákra. Engedje a gyermekek fantáziáját érvényesülni, hogy egyéni vágyai és ötletei a játéklehetőségekben kibontakozhassanak. Rendelkezzen megfelelő empátiás készséggel. Segítse a gyermekeket a pozitív és negatív élmények feldolgozásában. Az óvónő teremtse meg a jó játék feltételeit, hogy:
Az óvónő álljon mindig rendelkezésre, együttműködésre és segítésre készen, hogy hozzá bármikor, bármilyen problémával szívesen forduljanak a gyerekek. Vegye figyelembe az eltérő fejlettségi szinten levő gyermekek érdeklődését. Tegye örömforrássá a játékot. Teremtse meg a játék lehetőségeit a szabadban és az udvaron is. Adjon lehetőséget séták, kirándulások alkalmával arra, hogy a gyerekek itt is minél több felhasználható élményhez juthassanak. Az óvónő sose hagyja felügyelet nélkül a gyerekeket. Kezelje rugalmasan a játékidőt. Ismerje a gyerek otthoni játékfeltételeit, beszélje meg a szülőkkel, hogyan teremthetnek nyugodt, ösztönző körülményeket gyerekük játékához, hogyan segíthetnek elgondolásai megvalósításában. Gyermeki tevékenységek: Gyakorló játék: főleg a 3-4 éves gyermek játékát jellemzi. Újszerű cselekvéseket ismételgetnek. A gyerekek a felhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével ismerkednek. A gyakorló játék keretei között már a kiscsoportban kialakulnak a szerep- és konstruáló játék elemei. Szimbólikus-szerepjáték: nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, amely a gyakorlójáték keretei között bontakozik ki, és kifejlett formáját az óvodáskor végére éri el. A gyerekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket. elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A gyerekek különböző személyek vagy állatok, dolgok szerepét vállalják magukra. Barkácsolás: a szerepjátékban a gyerekek élethelyzeteket alkotnak újra. Ehhez sok eszközre van szükségük. Alkalomadtán maguk is készítenek a játékhoz szükséges eszközöket. A barkácsolás a játék igényéből indul ki, kötetlen. Időpontját a játékhelyzet határozza meg. A gyerekek segítenek a játékok megjavításában. Dramatizálás, bábozás: a szerepjátékot gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket kötetlen módon dramatizálják. Ennek első feltétele, hogy az irodalmi alkotások érzelmileg megragadják a gyermekeket, valóban esztétikai élményt jelentsenek számukra. A gyerekek a cselekmény menetét, a szereplők mondanivalóját, hangját, mozdulatait saját elgondolásaik alapján játsszák el. A bábjátékban a gyerekek közvetlenül nyilvánulnak meg, játéktevékenységük, a környezethez való viszonyukat, az átélt cselekvés vagy történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. Építő, konstruáló játék: a gyerekek kockából és más játékszerekből, különböző alkatrészekből, anyagokból építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre. Szabály játék: pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését, egy-egy szakaszának lezárását. A játék jellegéből következik a szabályok pontos betartása. a szabályoknak megfelelő viselkedés. A fejődés jellemzői: ismeret, jártasság, készség kialakulása A fejlődés folyamatosan zajlik, a fejlődés tempója eltérő, a fejlődés] szakaszok egymásutánisága állandó. A fejlődési szakaszokon végig kell menni minden gyermeknek, hogy az iskolai-alkalmasságot elérje. 3 - 4 éves korban Még egyedül vagy az óvónővel játszanak szívesen. Érzelmileg erősen kötődnek a játékszerekhez, nehezen válnak meg tőlük. . Tevékenységüket a gyakorló játék és a szerepjátékból kiemelt műveletek jellemzik, a gyerekek elsajátítják, és már betartják a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat. Szívesen játszanak egyedül, egymás mellett, vagy két-három gyerekből álló csoportban. Játékukhoz önállóan megkeresik az eszközöket, azokra vigyáznak é_ a játékszerek használatában általában megegyeznek. Képesek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmazó szerepjátékok kezdeményezésére és eljátszására. Szívesen rakosgatják az építő- és konstruáló játékokat. Egyszerű szabály játékokat már lehet velük játszani. 4 - 5 éves korban Tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportban való együttjátszás igénye. Megértik környezetük egyszerűbb jelenségeit és készek ezeket játékukban újraalkotni. Kötődnek szerepeikhez. Képesek cselekvéseik összehangolására. Képesek az egyszerűbb szerepjátékok megszervezésére. Az óvónővel közösen megjavítják a játékokat, játékhelyzeteknek megfelelő eszközöket barkácsolnak. A konstruáló, építő játékelemekből már játékszereket is tudnak készíteni, amely gyakran kapcsolódik a szerepjátékokhoz. Képesek alkalmazkodni a játék szabályaihoz, a győzelem érdekében alkalmazkodnak társaikhoz. 5 - 6 - 7 éves korban Több napon keresztül is játszanak egy-egy témát. Önállóan vagy segítséggel játékszereket is készítenek játékukhoz. Elfogadják játszótársaik elgondolásait, alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján átmásolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Önállóak a játék előzetes közös tervezésében, a szerepek, játékterek kiválasztásában, a szabályok betartásában. A barkácsolás a játék természetes eszköze, alkotórésze. A barkácsolás során létrehozott eszközöket felhasználják a játékban. Bonyolultabb szabály játékok megtanulás ára és gyakorlására képesek. Módszertani alapelvek:
A játék kapcsolata más nevelési feladatokkal: Kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, mert a játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek. Fokozódik a gyerekek beszédkedve, ami ösztönzi a nyelvi kommunikációs készség fejlődését. A gyermek játék közben feltett kérdései és a továbbkérdezésre bátorító óvónői válaszok ösztönzik a beszédet. Munka jellegű tevékenységek: A gyermekek a munkát – épp úgy, mint a játékot - általában könnyedén, örömmel végzik. Azonosulnak a munka céljával, természetesnek tartják szükségességét, élvezik az elért eredményeket. A munka az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. A játék és a munka közti különbség a kétféle tevékenység indítékában van. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja. Felelősséggel jár, megfelelő beállítódásra, ismeretekre, készségre van hozzá szükség. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A gyerekek a munkát általában könnyedén, örömmel végzik, hisz az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. A munka célra irányuló tevékenység. Elvégzését külső szükségesség indokolja. Feladatok: Az óvónő fokozatosan ismertesse meg az egyes munkajellegű tevékenységeket, azok során juttassa minél több gyakorlati ismerethez a gyerekeket. Ismertesse meg minél több munkaeszközzel a kicsiket. Teremtse meg az önálló munkavégzés feltételeit. Ösztönözze a gyerekek önértékelésének alakulását. Az óvónő tegye lehetővé, hogy akinek kedve van, már kiscsoportban is fejlettségének megfelelően elláthassa a naposi munkát. Az óvónő a naposokat megfelelő jellel - köténnyel, napos jellel - lássa el. Az óvónő fokozatosan vezesse be az új tennivalókat, s pontosan ismertesse a gyerekekkel, mit vár el tőlük. Az óvónő testnevelés foglalkozások előtt vonja be a gyerekeket a terem átrendezésébe. Ábrázolás foglalkozások előtt segíthessenek a szükséges eszközök előkészítésében. Ugyanígy testnevelés foglalkozásoknál is. A terem rendjének helyreállításában is ugyanúgy részt vehessenek, mint az előkészületekben. Az óvónő vonja be a gyerekeket - az évszakoknak megfelelően - a csoportszoba és a faliújság díszítésébe. Tegye ezt az egyes ünnepek alkalmával is. A nagyokat vonja be a kicsiknek való ajándékkésztésbe. Az óvónő vonja be őket játékjavító munkájába. Adjon egyéb megbízatásokat óvodán belül /kiviszik a konyhába a napi létszámot, elkérnek, átadnak bizonyos tárgyakat, üzeneteket/. Az óvónő bízza meg a nagyobbakat a mosdóban, az öltözőben a rend megőrzésének feladatával. Vonja be őket a játékszerek tisztításába, babaruhák mosásába. Az óvónő igyekezzék a növény,- és lehetőség szerinti állatgondozást úgy megszervezni, hogy a gyerekek nagycsoportra egyre önállóbban láthassák el e feladatokat. Az óvónő vonja be a gyerekeket a virágoskert alakításába, a konyhakert rendezésébe, az udvar rendben tartásába. Gyermeki tevékenységek:
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
Módszertani alapelvek:
A munka kapcsolata más nevelési feladatokkal: Kapcsolatban áll a közösségi neveléssel, mert a gyerekek a munkát a" csoport érdekében végzik. Kapcsolatban áll a környezeti neveléssel és matematikával, mert a munka végzése közben a gyerekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti és társadalmi környezetünkről. Munkavégzés közben formálódnak és egyre pontosabbá válnak a munkához szükséges készségek. Az eszközök használata közben fejlődik a gyerekek manuális készsége, kéz,- és szemkoordinációja. Feladatok, szabályok megértése, utasítások végrehajtása során fejlődik szókincsük, beszédkészségük. A szocializáció folyamán a beszéd a gyerek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. Nagyon fontos a nem verbális eszközök használata a verbális mellett. A gyerek arra nézzen, akivel beszél. Testtartása, arcmimikája is kifejezze mondanivalóját, érzelmeit. A tevékenységben megvalósuló tanulás: Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, az óvoda pedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Célja: az óvodás gyermek kompetenciáinak, képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendszerezése építve a gyermek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire figyelembe véve egyéni képességeit. Az óvodapedagógus feladatai:
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
Módszertani alapelvek:
Kapcsolatok más nevelési területekkel: Játék: Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épül, mindvégig játékos jellegű marad. Anyanyelvi nevelés: A gondolkodás fejlődése megkívánja, egyúttal segíti a beszéd fejlődését. A kifejezőkészség hiányosságai nehezítik a megértést, ezért fontos a szókincs bővítése. Közösségi nevelés: A közösségi élet szempontjából fontosak a normák, az együttélési szabályok, az erkölcsi tulajdonságok megismertetése, megalapozása, kialakítása. A nevelési területek mindegyike: Mese-vers, ének-zene, énekes játékok, rajzolás –mintázás –kézimunka, a környezet tevékeny megismerésére nevelés (ezen belül matematikai tartalmú tapasztalatok), mozgás-testi nevelés során előforduló tanulási lehetőségek. Mozgás: Az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek egészséges testi,- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Célja:
Feladatok: Az óvónő biztosítja a jó levegőjű tiszta környezetet. A különböző mozgások elsajátításának folyamatát az óvónő a gyerekek mozgástapasztalatára, játékos kedvére építse. A mozgások elsajátításának folyamatát az óvónő mozgástapasztalatára, játékos kedvére építse a gyerek. A szabadban végzett foglalkozásokkor ügyeljen, hogy a gyerekek megfelelően legyenek felöltözve. Adjon lehetőséget arra, hogy az adott gyakorlatot ki-ki saját képességei szintjén hajtsa végre. Az óvónő végeztessen minél több tartásjavító és lábboltozat erősítő gyakorlatot. Erősítse a gyerekek szép mozgás iránti vonzalmát. Mutassa be a gyerekeknek a helyes gyakorlat-végrehajtást. Fejlessze a gyerekek testi képességeit, ügyességüket, testi erejüket, gyorsaságukat és állóképességüket. Az óvónő szervezzen sok alkalmat a szabad levegőn való tartózkodásra: vigye a gyerekeket szánkózni, csúszkálni, jó időben sokat kiránduljanak. Gyermek által végzett tevékenységek:
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
Módszertani alapelvek:
A mozgás nevelés kapcsolata más nevelési feladatokkal: Az óvodáskorban a testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában. A gondozás, egészséges életmód hatását felerősíti, kiegészíti. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, fejleszti az alkalmazkodás képességét és így előkészíti a vizuális,- a matematikai,- a zenei és a környezet megismerésére nevelés kapcsolódó feladatait, ezzel is fejleszti a gyerekek személyiségét. A testnevelés hatására a gyerekekben fontos személyiségtulajdonságok alakulnak és erősödnek meg, mint a bátorság, a fegyelmezettség, a kitartás. A közösségi élet alakulásához is fontos tulajdonságokat fejleszt, egymás segítése, együttműködés. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: Az óvodai zenei nevelés a gyerekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti velük az éneklést, az énekes játékokat. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában Feladatok: Az óvónő feladata a zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése. Nyújtson lehetőséget kötött, illetve kötetlen formában, teremben és szabadban egyaránt zenei élmény szerzésére. Fejlessze a gyerekek játékos, zenei alkotókedvét, hallás,- és ritmus érzékét, zenei emlékezetét, mozgáskultúráját. Használjon változatos eszközöket. Közös énekléssel, játékokkal segítse elő a közösségi érzés kialakulását. . Az énekes játékokat, énekeket mozgással, tánccal együtt tanítsa. Adjon lehetőséget arra, hogy a nap bármely szakában énekelhessenek, játszhassanak körjátékokat, zenélhessenek a gyerekek. Ismertesse meg a gyerekeket néhány hangszerrel, azok hangjával. Halljanak tőle a gyerekek népdalokat is, hangszeres játékot is. Az életkori sajátosságok figyelembevételével tervezze tevékenységeit. Szükség esetén egyéni foglalkozásra, énekelgetésre is teremtsen lehetőséget. Az óvónő ügyeljen az éneklés könnyedségére. Kívánja meg a tiszta éneklést, a gyerekek mozgásának esztétikus formáját. Vidám énekléssel, zenés játékokkal is szerezzen a gyerekeknek közös élményt, mellyel hozzájárul a jó közösség kovácsolódásához. A zenehallgatásra szánt szemelvényeknél a zene szépsége, művészi értéke legyen a döntő kiválasztási szempont. "Tiszta forrásból" merítsen! Az óvónő segítse a családi nevelést abban, hogy otthon is énekelgessenek együtt. Teremtse meg a lehetőséget az egyéb hangok, zörejek megfigyeltetésére, felismertetésére: álltak hangjainak természetbeni megfigyelése; különböző emberi hangmegnyilvánulások; az otthon hangjai; konyhai zörejek. Gyermek által végzett tevékenységek:
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
Módszertani alapelvek:
Az ének - zene kapcsolata más nevelési feladatokkal: A zenei nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, hiszen az éneklés nem lehet szép helyes szövegkiejtés nélkül. A szép éneklés ugyanis tagolt, értelmesen artikulált és hangsúlyozott beszédre szoktat. A közösségi neveléssel, mert az egymáshoz való alkalmazkodás, egymás segítése a szép létrehozásának érdekében alapvető követelménye a közös éneklésnek. Kapcsolatban áll a testi neveléssel, mert a zenei előadás ritmikus tagolása megköveteli a szabályos időközökben ismétlődő levegővételt, a ritmikus ismétlődés kihat a szívműködésre, a vérkeringésre és rajta keresztül az egész test életműködésére is. A dalos játékok, a táncok fejlesztik a test izmait. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: Összetett, sokszínű nevelési terület. Magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, az építést, képalakítást, a konstruálást, a kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést. Fontosnak tartjuk nemzeti szimbólumaink ,a különböző népművészeti alkotások, népművészeti elemek megismerését. Teret s lehetőséget adunk a népművészeti elemek készítésének technikáival való megismerkedésre. Célja a tapasztalat és élménynyújtás, amelynek segítségével a környező, objektív világ a kisgyermek számára érzéki síkon megfoghatóvá válik, és képessé teszi a gyermeket a valóság esztétikai felismerésére, befogadására, megvalósítására és létrehozására. Maga a tevékenység, és ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására Lehetőséget biztosítunk a gyermekek munkáinak, alkotásainak megismertetésére a szülőkkel, látogatókkal, az óvodán belül és kívül egyaránt, ezzel is támogatva a tehetségek felfedezését, bátorítását. Feladatok: Az óvónő feladata, hogy megteremtse a feltételeket a gyerekek képi kifejező nyelvének, ábrázoló és konstruáló képességének fejlődéséhez. Fejlessze képi gondolkodásukat. Vegye figyelembe az egyes gyerekek közötti ábrázolás képességbeli különbségeket. Legfontosabb, hogy felkeltse a gyerekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenységvágyát. Juttassa a gyerekeket az alakítás öröméhez. Az óvónő biztosítson az egész nap folyamán lehetőséget a tevékenykedésre, teremtse meg a szabadidős és a kötött ábrázolás tárgyi,- és hangulati feltételeit. Segítse a kezdeményező, a kreatív magatartás érvényre jutását. Az óvónő keressen minél több lehetőséget élmények gyűjtésére, megfigyelésekre. Legyen igényes a környezet formálásában. Teremtsen lehetőséget a szabadban való ábrázolásra. Ösztönözze a gyerekeket változatos technikák kipróbálására. Gyűjtsenek és használjanak sok természetes anyagot. Ismerjék meg az egyes technikák megismerése folyamán nemzeti szimbólumainkat, jelképeinket. Az óvónő késztesse a gyerekeket arra, hogy tudják értékelni a felnőttek és társaik munkáját, azokat becsüljék meg. Gyermek által végzett tevékenységek:
Fejlődés jellemzői óvodáskor végére sikerkritériumok:
Módszertani alapelvek:
A vizuális nevelés kapcsolata más nevelési feladatokkal: Szoros a kapcsolata a környezet megismerésére neveléssel, mert a környezet tárgyait, színeit, formáit stb. jeleníti meg legtöbbször a gyermek. Kapcsolatban van a játékkal, mert az ábrázoló tevékenység különböző fajtái beépülnek a gyermek játékába. Az egészséges életmóddal annyiban, hogy e foglalkozások után kezet kell mosni. Az anyanyelvi neveléssel és az irodalmi neveléssel is, mert az ábrázoló tevékenységhez és tartalmához kapcsolódó beszéd ösztönzésével, a mesék, versek képi megjelenítésével a gyerek gondolkodása, nyelvi kifejezőkészsége sokoldalúan fejleszthető. Verselés, mesélés: Az óvodáskorú gyermek számára a mesélés, a verselés élmény. Irodalmi nevelésről csak akkor beszélhetünk, ha a gyermek szereti a verset, a mesét, ha kéri és várja az újabb és újabb élményt. A gyermek saját vers-és mesealkotása az önkifejezés egyik módja. Feladatok: A mese meghatározó szerepének erősítése magyar népmesék, népi hagyományokat őrző művek s kortárs irodalmi művek felhasználásával. A mesék feldolgozása bábokkal, dramatikus formában, az önkifejezés s személyiség kibontakozásának segítésére. Az óvónő teremtse meg a mesehallgatáshoz szükséges nyugodt, csendes légkört. Biztosítsa a megfelelő élményanyagot. Szerettesse meg a mesét, é1 verset. Törekedjen az igényes válogatásra. Tudjon képszerűen, szemléletesen fejből mesélni. Mesemondása során alkalmazza a népmesék népi kifejezéseit, mesei fordulatait. Naponta többször kezdeményezzen verset, mesét a gyerekek kérésének, érdeklődésének megfelelően. Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat. Az óvodán kívüli meseélményeket - tévé, magnó, videó - építse be, ha az esztétikailag elfogadható a csoport közös élményének kialakításában, Az óvónő biztosítson arra lehetőséget, hogy a gyermekek bármikor nézegethessenek mesekönyveket. Törekedjen arra, hogy a jól kiválasztott, kedvelt verseket, meséket újra és újra szívesen hallgassák a gyerekek. Tudjon sok verset, mesét, mondókát, hogy legyen miből felidéznie. Elalvás előtt rendszeresen meséljen az óvónő. Beszéljen arról a szülőknek is, hogy az élőszóban történő mesélés, együttlét milyen fontos a gyermekek számára, s tegyék lehetővé, hogy irodalmi élményeiket játékban és rajzban kifejezhessék. Gyermek által végzett tevékenységek:
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére sikerkritériumok:
Módszertani alapelvek:
Az irodalmi nevelés kapcsolata más nevelési feladatokkal: Az irodalmi nevelés a legszorosabban összefonódik az anyanyelvi neveléssel, mert a népi mondókák és a népmesék az anyanyelv saját9s ritmusát, dallamát nyelvünk legbensőbb törvényeinek megfelelő formában közvetítik. A zenével, az énekkel, a mozgásos játékokkal, mert a gyerekek a verseket, mondókákat, azok ritmusának, hangzásának megfelelően mozgással társítják. A mese, a vers segíti a világ megismerését. A külső világ tevékeny megismerése: Elősegíti azt, hogy a gyermekek az őket közvetlen is körülvevő és a tágabb természeti, és társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához nélkülözhetetlenek. A nevelési terület tartalma minden a gyermek környezetéből származó élményre, ismeretre kiterjed. Elősegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A környezettel való ismerkedést a kisgyermek gazdag tevékenységrendszerébe ágyazzuk. E nevelési terület tartalma minden, a gyermek környezetéből származó élményre, tapasztalatra, ismeretre kiterjed. Négy nagy terület:
Feladatok: Az óvónő alapozza meg és erősítse a gyerek környezettel való kapcsolatát. Építsen a gyerekek otthoni és óvodán kívüli eltérő tapasztalataira. Az óvónő segítse a szülőket a gyerekek környezet iránti érdeklődésének felkeltésében és kíváncsiságuk kielégítésében. Kínáljon ötleteket, működjön együtt, nyújtson példát. Biztosítsa, hogy a gyerekek, tapasztalataikat, ismereteiket, élményeiket eredeti környezetben szerezzék. Olyan eszközöket használjanak, amelyek természetes anyagúak, a környezetben megtalálhatók, önálló alkotásra serkentenek. A témakörök tervezésénél az óvónő vegye figyelembe a települést, az óvoda szűkebb környezetét, a település növény, és állatvilágát, az utazási lehetőségeket. Beszélgessen az óvónő a gyerekekkel a családjukról. Együtt figyeljék a természet változásait. Az óvónő használja ki, illetve hívja fel a figyelmet a szabadban is a matematikai viszonyok jelenlétére. Az óvónő tegye lehetővé, hogy mindenféle tulajdonság szerepet kaphasson egy-egy válogatás alkalmával, amely a gyerekeket érdekli, amelyet a gyerek maga könnyen észrevesz. Tevékenységváltáskor a tárgyi környezet alakításába vonja be az óvónő a gyerekeket. Adjon a gyerekeknek olyan feladatokat, amelyekkel hozzájárul a csoportrendjének helyreállításához. Az óvónő a gyerekek mellett a dolgozók és a szülők figyelmét is hívja fel a környezetvédelem fontosságára. Nyújtson alkalmat a gyerekeknek a természetvédelemmel kapcsolatos feladatok gyakorlására /madáretetés. szemétgyűjtés stb. Gyermek által végzett tevékenységek:
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
Módszertani alapelvek:
A környezet megismerése és a matematika kapcsolata más nevelési feladatokkal: Kapcsolatban áll az anyanyelvi neveléssel, mert a környezeti tapasztalatokból fejlődik a gyerekek fogalomalkotása. A közösségi neveléssel, hisz séták,' kirándulások alkalmával együtt gyűjtik a tapasztalatokat. Alkalmazkodni kell a társadalmi környezethez. Vizuális neveléssel, mert a gyerek környezetből nyert tapasztalatait sajátos módon jeleníti meg a vizualitás nyelvén. Kapcsolatban van a játékkal, mert a gyerek a természeti és társadalmi környezetéből szerzett ismereteit játékában felhasználja, gyakorolja, munkatevékenységében alkalmazza folyamatosan. V. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére – a gyermek belső érése, a családi és óvodai nevelési folyamat eredményeként – eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. Az eredményes iskolai munkához az alábbi feltételek megléte szükséges: -testi -lelki -szociális érettség. A testileg egészségesen fejlődő gyermek jellemzői:
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek jellemzői:
A szociálisan érett gyermek jellemzői:
VI. HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEINK, JELES NAPOK "A közös tevékenység a gyermekek fejlődésnek serkentője. A közös készülődés, tervezgetés, a holnap öröme távlatot jelenthet a gyermek számára. " A távlatok és hagyományok rendszeréből kiemelkednek az időről-időre visszatérő, sajátos keretek között lezajló közösségi események: az ünnepek. Az ünnepek jelentős alkalmak a gyerekek és az óvoda életében. Perspektívát adnak, megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyerekek közösséghez tartozását. Közelebb hozzák a szűkebb és tágabb környezet eseményeit. Az óvodai élet hagyományai, ünnepei érzelmi átélésre, gazdagon motivált tevékenységekre biztosítanak lehetőségeket. Célját akkor éri el igazán, ha:
Cél:
Nemzeti ünnepek:
A gyermeki élet által kiemelt ünnepek:
Nyilvános ünnepeink:
Óvodánk hagyományos ünnepei, programjai: Ősz:
Tél:
Tavasz:
Nyár:
Időszakos ünnepek:
VII. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI
Kapcsolat a fenntartóval Törekszünk a folyamatos, jó viszony kialakítására. Feladataink:
Óvoda és család: Az óvodánkba kerülő gyerekek 100 %-a családból kerül hozzánk, így óvodai nevelésünk teljes egészében a családi nevelésre épül. A gyermekek nevelése elsősorban a család feladata, de mind a két környezet felelős a gyermekért. Az óvodai nevelés a családi nevelést kiegészítve szolgálja a gyermek harmonikus fejlődését. A folyamatos együttműködés gyermeknevelésünk alapja. a gyermekek érdekében szükséges a szülők és az óvodapedagógus között kialakított kölcsönös bizalom, és alkalmazkodás megléte. Az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak a szülőkkel, ezáltal az együttnevelés érdekében a folyamatos párbeszéd biztosított. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Feladatok: Rendszeres tájékoztatás az óvodában folyó munkáról. Ennek formái:
Biztosítjuk a fokozatos, anyás beszoktatás lehetőségét. A szülőket több alkalommal is meghívjuk óvodánkba –nyílt napok –karácsonyi ünnepségre. . A szülőket több Együttműködés alapelvei:
Óvodánk és a szülői közösség: Az óvoda és a család kapcsolatának alakulásában jelentős feladat hárul a szülői közösségre. Koordináló és kezdeményező a folyamatos együttműködésben, tagjai mind a szülőkkel, mind az óvoda dolgozóival képesek legyenek partnerként együttműködni. Az óvoda és az iskola: Fontos a két intézmény között a tartalmi kapcsolat kiépítése, hogy a gyermekek zavartalan iskolakezdését ezáltal elősegítsük. A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez. Feladatok:
Alapelvek:
Kapcsolatunk külső intézményekkel: Kultúrház, könyvtár: gyermekelőadásokon való részvétel, a könyvtár látogatása felkelti a gyermekek érdeklődését a könyvek iránt. Nyugdíjasok klubja: öregek napján, karácsonykor műsorral kedveskedünk. Logopédus: óraadóként látja el hangképzési nehézségekkel küzdő gyermekekkel való foglalkozást heti 4 órában. Orvos, fogorvos, védőnő: törekszünk gyermekeink egészségvédelme érdekében a folyamatos kapcsolattartásra
Nevelési tanácsadó: szükség esetén kérjük az iskolaérettségi vizsgálatokhoz a segítséget. Gyermekjóléti szolgálat: az óvoda gyermekvédelmi megbízottja havonta esetmegbeszéléseken vesz részt. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek életének javítása érdekében rendszeres kapcsolat van a két intézmény között. Minden kapcsolat alapja a nyitottság, a bizalom, amely a gyermekek nevelésének sokoldalú fejlesztését, egészségének védelmét hivatott elősegíteni. Óvoda és Mini Bölcsőde: Az óvoda és a bölcsőde közös épületben működik, így lehetőség van a napi szinten való találkozásra. Fontosnak tartjuk, hogy megismerjük egymás munkáját, s alkalmat adjunk az átmenet zökkenőmentességének kialakítására.
VIII. GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉG Gyermekeink eltérő szociokultúrális környezetből kerülnek az óvodába. Gyermekvédelmi tevékenységünk alapfeladata tehát az egyéni sorsokkal való törődés. Célunk: Évente feltérképezni azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. A családi helyzet évenkénti felméréseinek szempontjai:
A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok:
Feladataink: A segítség nyújtás a hátrányok enyhítésére, az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, melynek alapvető nevelési módszere a tapintatos, egyéni, személyes kapcsolattartás. A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás a jellemző. A gyermekvédelmi munka valamennyi óvodapedagógus feladata, amely magában foglalja a gyermekek testi és lelki egészségének védelmét, a gyermekek családi környezetének feltérképezését, fejlődésének dokumentálást, a szülőkkel való szoros együttműködést. A gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, környezettanulmány készítése a hatóság esetleges felkérése alapján. A pedagógiai munka koordinálása. Kapcsolattartás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal. A kapcsolattartó személye az óvoda gyermekvédelmi megbízottja.
IX. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE Intézményünk integráltan neveli a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket. Társadalmi megbecsülésük kérdése gyermekkorban kell, hogy elkezdődjék. Az esélyegyenlőség felé megtett első lépés az együttnevelés, az integrálás. Az egészséges gyermekek az óvodába kerülve szerzik első benyomásaikat fogyatékos társaikról. Amikor velük együtt, egymást megbecsülve, nem zavarva , egymás másságát elismerve nevelkedhetnek, akkor a felnőtt társadalomban sok probléma megelőzhető, megoldható lenne. Különleges bánásmódot igénylő gyermek:
Célunk:
Feladatunk:
Az óvodai nevelés a fogyatékos gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérülés arányában kell, hogy alakuljon alkalmazkodó képessége, akarata, önállósága, együttműködő képessége. Ennek érdekében a napi életben annyi segítséget kap csak, ami arra ösztönzi, hogy önállóan tudjon cselekedni. Ezen feladatok végrehajtásánál az óvodapedagógus arra törekszik,hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. Minden sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése szakember segítségével történik. A speciális fejlesztést igénylő gyermekek fejlesztésének dokumentációját a velük foglalkozó gyógypedagógusok vezetik. Amennyiben intézményen belül nem megoldható a gyógypedagógus biztosítása, a fenntartónak kötelessége gondoskodni utazó gyógypedagógus ellátásáról. Feladatok – Tehetséges gyermekek nevelése során:
A tehetséges gyermekre jellemző:
A tehetséges óvodás gyorsan tanul, elvont dolgok iránt érdeklődik, kreatív elmélyült. Negatív viselkedés jellemző lehet az erős kritikai érzék, s nehezen talál hangot társaival. Átlag feletti speciális képességek birtokában van. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlettségének mutatói óvodáskor végére:
X . ÓVODÁNK ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK Logopédia: Igénybevevők köre - előzetes szűrés során bekerülő gyermekek Időtartama: heti 1x4 óra Szolgáltatást végző: utazó logopédus Felelős: vezető óvónő Hitoktatás: Igénybevevők: szülői igényfelmérés alapján a tanköteles gyermekek Időtartama: heti 1x0.5 óra délutáni időpontban
XI. A HELYI ÓVODAl NEVELÉSI PROGRAM BEVÁLLÁSÁNAK VIZSGÁLATA A program bevezetésének időpontja: 2010. szeptember 1. A program felülvizsgálata, kiegészítése Egészségfejlesztő programmal 2013. 08. A program sikerkritériumát ”A fejlődés eredménye az óvodáskor végén" címmel kiemelt programelem tartalmazza. Ehhez viszonyítva ellenőrizhető, elemezhető, értékelhető a gyermekek fejlettségi szintje. A programhoz a következő szakmai dokumentumok szükségesek, amelyek segítik az ellenőrzést, elemzést, értékelést: 1. A vezető óvónő pedagógiai, működési munkaterve Tervezési időkerete: 1 év Ez a dokumentum hidat képez a helyi gyermekcsoportokra elkészített terve között. 2. A gyermekcsoportok nevelési - fejlesztési terve Tervezési időkerete: 1 év, félév, 1 hónap Ez a dokumentum tartalmazza a csoportokra vonatkozó szokás - szabályrendszereket, tevékenységi terveket és eseményterveket. 3. Az egyéni fejlődés - fejlesztés dokumentumai Tervezési időkerete: folyamatos Tartalmazza a gyermek anamnézisét, az óvónők megfigyeléseit, a gyermekek képességszintjeit és a fejlesztési elképzeléseket. A program ellenőrzésében és értékelésében az óvodavezető irányításával valamennyi óvónő részt vesz.
XII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE
Az ellenőrzés fajtái:
Miért van rá szükség?
A ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel egyénileg is ismertetni kell. Az általános tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken ismertetni, összegezni és értékelni kell.
Legitimációs záradék A Közös Fenntartású Ugodi Óvoda és Mini Bölcsőde nevelőtestülete többségi szavazatával a 2019. augusztus 29-én tartott határozatképes ülésén a módosítást elfogadta.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||